HazafiLevente
commented
7 months ago ÚJ változat csak a 10. hiányzik:
- Technikai fejlődés és életmódváltás a 19. század második felében (második ipari forradalom)
Ipari forradalmak:
- első:
- XVII. század
- „gőz forradalma”
- második:
- XIX.század
- „elektromosság forradalma
„Boldogbékeidők”:
- 1871-1914
- tudományos ismeretek bővülése:
- technológia
- természettudomány
- új erőforrások:
- elektromosság
- kőolaj
- vas Új ágazatok az iparban
- nehézipar: -gép, -autó, -hajó, -fegyvergyártás
- vegyipar
- elektromos ipar
- sorozatgyártás, „futószalag-termelés” A gazdaság átrendeződése
- fő mozgató rugó:
TŐKE
-részvénytársaságok(Rt.):
- tulajdonrész alapján birtokolják a vállalat részvényeit -tőzsde:
- A részvények adás-vételére szolgáló intézmények
- kapitalizmus: -gazdasági rendszer, melyben a termelési tényezők magántulajdonban vannak a termelés haszonszerzés érdekében
- óriásvállalatok(monopóliumok)
- ipari nagyhatalmak:
- USA
- Németország Marxista mozgalom:
- Karl Marx, Friedrich Engels
- munkásoké az államhatalom
- termelőeszközök, gyárak köztulajdonba vétele
- a javak igazságos elválasztása
- Internacionale munkásmozgalmak tömörítő nemzetközi szervezet Új eszmék és ideológiák a századfordulón Bolsevizmus:
- cári Oroszország
- munkásosztály megerősödik
↓
Marxista forradalmi baloldal Bolsevikok
-vezető:
Vlagyimir Iljics Uljanov ( Lenin )
- illegáliscsoport
- erőszakra hajlamosak Az 1905-ös forradalom -sztrájkok, felkelések ↓ II. Miklós cár új alkotmányt ad ki
- legálisan működhetnek pártok
- Bolsevikok fegyveres felkelést robbantanak ki → vérbe folyik ↓ Lenin emigrál (Svájcba megy )
- első:
Nacionalizmus: -ellenzik a liberalizmust
- szociáldarwinizmus: természetes versengés a társadalmi csoportok és nemzetek között
- saját nemzeti nagyság
- fajelmélet:
- felsőbbrendűség
- antiszemitizmus:
- zsidóellenesség → a kapitalizmus nyertesei
- kezdetben Oroszország a legerősebb A szövetségi rendszerek kialakulása
Imperializmus: -A kapitalizmus azon szakasza, melyben az egyes nagyhatalmak (impériumok) a világuralom megszerzésére törekedtek. Német diplomácia törekvések:
- Bismarck vezetésével -„három császár szövetsége” felbomlik ↓ Kettős szövetség(1879) -Németország
- Osztrák-Magyar-Monarchia (OMM) ↓ Hármasszövetség (1882)
- Németország
- Osztrák-Magyar-Monarchia (OMM)
- Olaszország Francia Diplomácia:
- II. Vilmos lesz a német császár ↓
- franciák szövetséget kötnek az oroszokkal ↓ Háború esetén a németek két tűz közé kerülnek Az antant kialakulása:
- 1904: angol-francia szövetség
- 1907:
angol-francia-oroszország
Német fegyverkészítés:
-cél: gyarmatszerzés
↓
- haderő- és flotta fejlesztés
- nacionalizmus felerősítés
- Kiegyezés, a dualista állam működése (1867-1918)
• A Kiegyezés (1867) az Osztrák-Magyar Monarchia dualista rendszerének létrehozására irányuló politikai megállapodás volt, amely lehetővé tette az Osztrák Császárság és Magyarország köztársaságoknak való jogi elkülönülését, miközben mindkét ország közös trónon és közös külügyminisztériumban maradt.
• Az Osztrák-Magyar Monarchia így két önálló, de unióban lévő államot hozott létre: Ciszlajtániai Monarchia (Osztrák Császárság) és Magyar Királyság. A dualizmus korszaka az 1867-es Kiegyezés után kezdődött, és egészen az első világháború végéig (1918) tartott.
-
Okai: • Katonai vereségek (Poroszország, Olaszország ellen) • Magyar mezőgazdaság termékeinek hiánya
-
Magyarország: • Birtokosok nehéz helyzete (Passzív ellenállás gyengül) • Az osztrák és Cseh ipar termékek hiánya
Mindkettőnek Nemzetiségi probléma
• 1865-ben Deák Ferenc kész tárgyalni az Osztrákokkal • Dualista, alkotmányos működő állam. • Közös uralkodó (császár, király): I. Ferenc József • Fővárosok: Bécs, Buda- Pest • Közös vámhatár, fizetőeszköz (korona), szabad tőke
Közös ügyek:
• Külügy, hadügy, pénzügy Bécsből irányítják Magyar küldöttek
Önállóság: • Magyar országgyűlés, önálló minisztérium, vármegyék, magyar nyelv.
Országgyűlés: • legfőbb irányító szerv • Felsőház, képviselőház CSAK FÉRFIAK
Pártok: Támogatja a kiegyezést: • Felirati Párt (Deák) • Balközép Párt (Tisza Kálmán)
↓SZABADELVŰ PÁRT Nem támogatja: • Országos 48-as Párt
Politikusok: Gróf Andrássy Gyula • A kiegyezést követő első miniszterelnök • Célja a nemzeti kérdés kezelése Tisza Kálmán • 15 évig miniszterelnök Eötvös József • Oktatásügy
Oktatási törvény (1867) • Eötvös József • Állami népoktatás megteremtése • Anyanyelvi Oktatás
Magyar – Horvát kiegyezés (1868) • Létrejön a Horvát – Szlavón királyság • Közös ügy (Hadügy, Külügy, Pénzügy) • Területi és nyelvi autonómia • Képviselőket küldhetnek a Magyar Ogy.-be • Horvát „Tárca nélküli” miniszter
Nemzeti Törvény (1868) • Szabadságjogok (Vallás, Kultúra) • Nyelvhasználati Jog DE • Magyarország népe egy nemzet • Egyik kisebbség sem önálló nemzet • Nem kapnak területi autonómiát (kivételt Horvátok) • Megmarad a magyarság vezető politikai szerepe
- Társadalmi és gazdasági fejlődés a dualizmus kori Magyarországon
Állami gazdaságfejlődés: • Állami támogatások • Hazai tőke megteremtése • Infrastruktúra fejlesztése • Képzett munkaerők biztosítása
Folyószabályozások: • Mezőgazdaság: • A lakosság 2/3-ada foglalkoztatja • Gépesítés • Cséplőgép, vetőgép, gőzeke • Vetésforgó • Trágyázás, Műtrágyázás • Uradalmak • Tőkés nagybirtokosok • Szakképzett gazdatisztek
Ipar: • Céhek, manufaktúrák felszámolása ↓ • 1880-as évektől megjelenik a modern gyáripar • Elsősorban a mezőgazdaságra épül: • Malomipar • Konzervipar • Élelmiszeripar • Nagymértékben fejlődés: o Nehézipar Baross Gábor • „Vasminiszter” • A dualizmuskori gazdasági fejlődés legjellemzőbb alakja
Nehézipar: • Vas és acél-ipar ↓ • Vasúthálózat kiépítése • Mozdony, vagon gyártása • Mezőgazdasági gépek gyártása Ganz Ábrahám • Ganz művek Weiss Manfréd • Weiss művek Dualizmus korának társadalma
Társadalmi viszonyok • Lakosság 3/4-e falun, vagy tanyán él • lakosság 2/3-a mezőgazdasággal foglalkozik Nyugathoz képest • lassabb a polgárosodás • lassabb az urbanizáció (városiasodás) ↓ • konzervált társadalom
A vidék társadalma • Tőkés nagybirtokosok (főnemesség) • Középbirtokosok (köznemesek-dzsentrik) • Elszegényedett nemesi réteg • Úri középosztály
• Birtokos parasztság • Gazdagparaszt • Középparaszt • Kisparaszt • Törpeparaszt
• Föld nélküli parasztság (szegényparasztság) • Zsellérek (napszámosok) • Cselédek A város társadalma • Nagytőkések (nagypolgárság): bankok, gyárak (városi arisztokrácia) • Kispolgárság: o Értelmiségiek o Kisiparosok, kiskereskedők o Munkásosztály: o Ipari bérmunkások Feszültségek • Óriási vagyoni különbség • Nagyon eltérő életkörülmények ↓ • Munkapártok, munkásmozgalom • Kivándorlás (USA, Kanada)
Életszínvonal – emelkedés • Fogyasztói társadalom • Ruházkodás • Lakáskultúra
- Szövetségi rendszerek kialakulása, az I. világháború előzményei Előzmények • A tényleges oka: • Megjelentek az új hatalmak • Gyarmatok többsége Angol és Francia kézben ↓ • Gyarmatokhoz akarnak jutni azok a hatalmak, akiknek vagy nincs, vagy kevés van
Katonai szövetségi rendszerek Központi hatalmak • Németország • OMM • Olaszország • Oszmán Birodalom Antant • Nagy-Britannia • Oroszország
Szarajevói merénylet • Bosznia-Hercegovina 1914 június 28 o Áldozat: Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös o Elkövető: Szerb nacionalista (Gavrilo Princip)
„Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam” Ausztria sürgeti a válasz csapást • Tisza István magyar miniszterelnök ellenzi a háborút
-
Július 28: • OMM hadat üzen Szerbiának • Augusztusra minden nagyhatalom hadat üzen egymásnak • Kitör a világháború
-
Az I. világháború A harcok megkezdése • Behívások, általános mozgósítás Nyugati Front • Németek megtámadják (Schlieffen – terv) • Angol csapatokat hajóznak át Belgiumba és Franciaországba Keleti Front • Oroszok betörnek Németországba és Galíciába (OMM) Szerb front • OMM támad, de nem sikerül a gyors győzelem
Az állóháború kialakulása (1914) Nyugati Front • marne-i csata: • Az angol – francia erők megállítják a német előrenyomulást Keleti Front • Tannenbergi csata • Németek megállítják az oroszokat • Lima novai csata: o Az OMM csapatai megállítják az Oroszokat Az állóháború jellemzői • Frontvonalak megmerevednek • Lövészárkokat ásnak • Mindkét fél védelemre rendezkedik be • A háború végéig minimális előrehaladás, óriási áldozatok árán
Új hadviselés – fegyverek • Tüzérség szerepe megnő • Támadás előtt zárótűz ellenfélre • Aknavető • Kézigránát • Géppuska • Tank • Repülőgép, léghajó • Tengeralattjáró • Gáz
1915 • Belép a háborúba az antant Olaszország • Olasz front: o OMM, Németország Olaszország ellen o Partra szállás Gallipolinál (Oszmán birodalom) o Cél: törököket kiűzni a háborúból o Antant vereség 1916 • Nyugati Front • Verduni – csata („Verduni vérszivattyú”) • Német támadás a franciák ellen • Kezdetben sikerek, később kifullad a támadás • Több mint 750 ezer halott és sebesült Somme-i csata: • Antant ellen támadás • Óriási veszteségek mindkét oldalon (1,5 millió fő) • Egyik fél sem ér el hadászati sikert Keleti Front: Brusilov – Offenzíva: • Orosz ellentámadás • Kezdeti orosz sikerek, majd a támadás kifullad • Románia belép a háborúba antant oldalon Jütlandi – csata: • Az I. Világháború legnagyobb tengeri csatája (Angol – Német) • Német győzelem (de az ő veszteségeik is hatalmas) Anyagháború • Elhúzódó harcok • Óriási hadianyag, nyersanyag szükséges • Országok átállnak haditermelésre • Pótolni kell a veszteséget élő erőben is ↓ • Hátországot egyre jobban kimeríti (éhezés, tüntetés) • Az győz, akinek a gazdasága tovább bírja a megpróbáltatásokat
A háború befejezése 1917: Nyugati Front • USA belép a háborúba (korábban is az antantot támogatta) • Antant támadás Ypres-nél („Sárcsata”) • Cambrai – csata: • A tankok és repülők első modern harcászati bevezetése • Egyik hadművelet sem jár átütő sikerrel (Németek visszaverik) Keleti Front: • Oroszország kilép a háborúból Korlátlan tengeralattjáró háború • Németek indítják • Az antant kereskedelmi flottája ellen irányul • Az angol tengeri blokádot akarták feltörni ↓ • A németeknek szükségük van a tengerekről érkező nyersanyagra, élelmiszerre 1918: Keleti Front: • Románia kilép a háborúból Nyugati Front: • Tavaszi offenzíva: • Németek indítják • 1 hét alatt kifullad Antant ellentámadás • „100 napos offenzíva”: • Antant indítja, A németeket visszavonulásra készteti A központi hatalmak veresége • Németország nem bír nyugaton a Brit – Amerikai – Francia erőkkel • OMM kifullad az Olasz fronton • Oszmán birodalom vereséget szenved a Balkánon ↓ • Gazdaságuk kimerül a hosszú anyagháborúban Németország November 11. 1918-i kapitulációjával az I. Világháború véget ért.
- Hazánk az I. világháborúban, őszirózsás forradalom Elkerülhetetlen helyzet -hazánknak nem érdeke a háború -dualista kötöttségek miatt nincs lehetőség(külügy,hadügy) -Tisza István miniszterelnök is ellenzi a hadba lépést Szerb front: -másfél éves kemény harc -nagy veszteségek -1915-ben sikerül csak térdre kényszeríteni Szerbiát Keleti front: -egyik fő hadszíntér számunkra -1914: limanovi csata -sikerül visszatartani az országokat ¬ ¬-OMM siker, DE a front megmerevedik -1916: -. Brusilov Offenzívában az oroszok kimerülnek -1917: -. az oroszok békét kötnek Olasz front: -1915-től: -Isonzo és Piave folyó menti csaták -hegyvidéki táj (Doberdo-fennsík) -véres harcok -1917: -Jelentős OMM sikerek (caperetto-i áttörés) -Olasz ellentámadás -az OMM hadserege kimerül Román front: -1916: -románok megtámadják Erdélyt -támadás megtorpan → központi hatalmak elfoglalják Bukarest -1918: -Románok fegyverszünetet kérnek -egy nappal a háború befejezése elött újra harcba szállnak → benyomulnak hazánkba Hazánk utolsó uralkodója: -1916: -meghal Ferenc József -utódja: -IV. Károly -1916-1918 Vereség: -katonailag és gazdaságilag is kimerül az ország -a hatóság éhezés, nélkülözés ↓ sztrájkok, tüntetések -1918 okt.: -teljes összeomlás
Az őszirózsás forradalom
Előzmények: -1918 ősze végig a fronton -Tisza István bejelenti a parlamentben, hogy a háborút elvesztettük -IV. Károly bejelenti, hogy Ausztria köztársasággá alakult -Károlyi Mihály „Jöjjenek haza katonáink!!” Magyar Nemzeti Tanács: -ellenzéki mozgalom -tagjai: -Függetlenségi és 48-as párt -Szociáldemokrata párt -elnöke: Károlyi Mihály -programjuk: -kilépés a háborúból -általános választójog -földosztás -területi autonómia és nemzeti segélyek A forradalom: -okt. 30-31 -én tört ki -polgári forradalom -tömegtüntetések: -Károlyi-t kormány élre! -függetlenség -1918.nov.16: -kikiáltják a Magyar Népköztársaság: -. új miniszterelnök és köztársasági elnök nem más mint Károlyi Mihály
-
A trianoni béke és az I. világháborút lezáró békerendszer
-
A náci Németország
-
A sztálini Szovjetunió Sztálin hatalomra jutása: -1924:
-meghal Lenin ↓ Sztálin és Trockij a hatalom fő várományosai ↓ Sztálin kiiktatja Trockij-t és társait (Mexikóban) -átveszi a Szovjetúnió irányítását A Sztálini diktatúra kiépítése: -egyszemélyű vezetés -személyi kultusz -könyörtelen állami terror ↓ -politikai titkos rendőrség(GPU) -belügyminiszter(NKVD) -a rendszer ellenségeit azonnal kiiktatják, vagy munkatáborba küldik (GULAG) Sztálingazdaságpolitikája: -államosítás (kollektivizálás) -magántulajdon felszámolása -termelőszövetkezetbe kényszerítés ↓ visszaesik a termelés → óriási éhínség -tervgazdálkodás: -sajátos szocialista gazdaság -állam irányítja, ellenőrzi -előre eltervezett termelés -erőltetett iparfejlesztés: -hadiipar, nehézipar fejlődik, a többi alig
A Sztálinizmus mélysége: -egypártrendszer(Kommunista párt) -kő kemény propaganda -brutális politikai tisztogatási hullám: ↓ koncepciós perek -előre megtervezett bírósági tárgyalások -több millió embert végeznek ki kitalált vádak alapján -antiszemitizmus -durva egyházellenesség
- A politikai és gazdasági élet stabilizálása a Horthy-korszakban (Bethlen-, Gömbös-kormány)
AWS2359
peti-00
Nacionalizmus: -ellenzik a liberalizmust
Imperializmus: -A kapitalizmus azon szakasza, melyben az egyes nagyhatalmak (impériumok) a világuralom megszerzésére törekedtek. Német diplomácia törekvések:
• A Kiegyezés (1867) az Osztrák-Magyar Monarchia dualista rendszerének létrehozására irányuló politikai megállapodás volt, amely lehetővé tette az Osztrák Császárság és Magyarország köztársaságoknak való jogi elkülönülését, miközben mindkét ország közös trónon és közös külügyminisztériumban maradt.
• Az Osztrák-Magyar Monarchia így két önálló, de unióban lévő államot hozott létre: Ciszlajtániai Monarchia (Osztrák Császárság) és Magyar Királyság. A dualizmus korszaka az 1867-es Kiegyezés után kezdődött, és egészen az első világháború végéig (1918) tartott.
Okai: • Katonai vereségek (Poroszország, Olaszország ellen) • Magyar mezőgazdaság termékeinek hiánya
Magyarország: • Birtokosok nehéz helyzete (Passzív ellenállás gyengül) • Az osztrák és Cseh ipar termékek hiánya
Mindkettőnek Nemzetiségi probléma
• 1865-ben Deák Ferenc kész tárgyalni az Osztrákokkal • Dualista, alkotmányos működő állam. • Közös uralkodó (császár, király): I. Ferenc József • Fővárosok: Bécs, Buda- Pest • Közös vámhatár, fizetőeszköz (korona), szabad tőke
Közös ügyek:
• Külügy, hadügy, pénzügy Bécsből irányítják Magyar küldöttek
Önállóság: • Magyar országgyűlés, önálló minisztérium, vármegyék, magyar nyelv.
Országgyűlés: • legfőbb irányító szerv • Felsőház, képviselőház CSAK FÉRFIAK
Pártok: Támogatja a kiegyezést: • Felirati Párt (Deák) • Balközép Párt (Tisza Kálmán)
SZABADELVŰ PÁRT Nem támogatja: • Országos 48-as Párt
Politikusok: Gróf Andrássy Gyula • A kiegyezést követő első miniszterelnök • Célja a nemzeti kérdés kezelése Tisza Kálmán • 15 évig miniszterelnök Eötvös József • Oktatásügy
Oktatási törvény (1867) • Eötvös József • Állami népoktatás megteremtése • Anyanyelvi Oktatás
Magyar – Horvát kiegyezés (1868) • Létrejön a Horvát – Szlavón királyság • Közös ügy (Hadügy, Külügy, Pénzügy) • Területi és nyelvi autonómia • Képviselőket küldhetnek a Magyar Ogy.-be • Horvát „Tárca nélküli” miniszter
Nemzeti Törvény (1868) • Szabadságjogok (Vallás, Kultúra) • Nyelvhasználati Jog DE • Magyarország népe egy nemzet • Egyik kisebbség sem önálló nemzet • Nem kapnak területi autonómiát (kivételt Horvátok) • Megmarad a magyarság vezető politikai szerepe
Állami gazdaságfejlődés: • Állami támogatások • Hazai tőke megteremtése • Infrastruktúra fejlesztése • Képzett munkaerők biztosítása
Folyószabályozások: • Mezőgazdaság: • A lakosság 2/3-ada foglalkoztatja • Gépesítés • Cséplőgép, vetőgép, gőzeke • Vetésforgó • Trágyázás, Műtrágyázás • Uradalmak • Tőkés nagybirtokosok • Szakképzett gazdatisztek
Ipar: • Céhek, manufaktúrák felszámolása ↓ • 1880-as évektől megjelenik a modern gyáripar • Elsősorban a mezőgazdaságra épül: • Malomipar • Konzervipar • Élelmiszeripar • Nagymértékben fejlődés: o Nehézipar Baross Gábor • „Vasminiszter” • A dualizmuskori gazdasági fejlődés legjellemzőbb alakja
Nehézipar: • Vas és acél-ipar ↓ • Vasúthálózat kiépítése • Mozdony, vagon gyártása • Mezőgazdasági gépek gyártása Ganz Ábrahám • Ganz művek Weiss Manfréd • Weiss művek Dualizmus korának társadalma
Társadalmi viszonyok • Lakosság 3/4-e falun, vagy tanyán él • lakosság 2/3-a mezőgazdasággal foglalkozik Nyugathoz képest • lassabb a polgárosodás • lassabb az urbanizáció (városiasodás) ↓ • konzervált társadalom
A vidék társadalma • Tőkés nagybirtokosok (főnemesség) • Középbirtokosok (köznemesek-dzsentrik) • Elszegényedett nemesi réteg • Úri középosztály
• Birtokos parasztság • Gazdagparaszt • Középparaszt • Kisparaszt • Törpeparaszt
• Föld nélküli parasztság (szegényparasztság) • Zsellérek (napszámosok) • Cselédek A város társadalma • Nagytőkések (nagypolgárság): bankok, gyárak (városi arisztokrácia) • Kispolgárság: o Értelmiségiek o Kisiparosok, kiskereskedők o Munkásosztály: o Ipari bérmunkások Feszültségek • Óriási vagyoni különbség • Nagyon eltérő életkörülmények ↓ • Munkapártok, munkásmozgalom • Kivándorlás (USA, Kanada)
Életszínvonal – emelkedés • Fogyasztói társadalom • Ruházkodás • Lakáskultúra
Katonai szövetségi rendszerek Központi hatalmak • Németország • OMM • Olaszország • Oszmán Birodalom Antant • Nagy-Britannia • Oroszország
Szarajevói merénylet • Bosznia-Hercegovina 1914 június 28 o Áldozat: Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös o Elkövető: Szerb nacionalista (Gavrilo Princip)
„Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam” Ausztria sürgeti a válasz csapást • Tisza István magyar miniszterelnök ellenzi a háborút
Július 28: • OMM hadat üzen Szerbiának • Augusztusra minden nagyhatalom hadat üzen egymásnak • Kitör a világháború
Az I. világháború A harcok megkezdése • Behívások, általános mozgósítás Nyugati Front • Németek megtámadják (Schlieffen – terv) • Angol csapatokat hajóznak át Belgiumba és Franciaországba Keleti Front • Oroszok betörnek Németországba és Galíciába (OMM) Szerb front • OMM támad, de nem sikerül a gyors győzelem
Az állóháború kialakulása (1914) Nyugati Front • marne-i csata: • Az angol – francia erők megállítják a német előrenyomulást Keleti Front • Tannenbergi csata • Németek megállítják az oroszokat • Lima novai csata: o Az OMM csapatai megállítják az Oroszokat Az állóháború jellemzői • Frontvonalak megmerevednek • Lövészárkokat ásnak • Mindkét fél védelemre rendezkedik be • A háború végéig minimális előrehaladás, óriási áldozatok árán
Új hadviselés – fegyverek • Tüzérség szerepe megnő • Támadás előtt zárótűz ellenfélre • Aknavető • Kézigránát • Géppuska • Tank • Repülőgép, léghajó • Tengeralattjáró • Gáz
1915 • Belép a háborúba az antant Olaszország • Olasz front: o OMM, Németország Olaszország ellen o Partra szállás Gallipolinál (Oszmán birodalom) o Cél: törököket kiűzni a háborúból o Antant vereség 1916 • Nyugati Front • Verduni – csata („Verduni vérszivattyú”) • Német támadás a franciák ellen • Kezdetben sikerek, később kifullad a támadás • Több mint 750 ezer halott és sebesült Somme-i csata: • Antant ellen támadás • Óriási veszteségek mindkét oldalon (1,5 millió fő) • Egyik fél sem ér el hadászati sikert Keleti Front: Brusilov – Offenzíva: • Orosz ellentámadás • Kezdeti orosz sikerek, majd a támadás kifullad • Románia belép a háborúba antant oldalon Jütlandi – csata: • Az I. Világháború legnagyobb tengeri csatája (Angol – Német) • Német győzelem (de az ő veszteségeik is hatalmas) Anyagháború • Elhúzódó harcok • Óriási hadianyag, nyersanyag szükséges • Országok átállnak haditermelésre • Pótolni kell a veszteséget élő erőben is ↓ • Hátországot egyre jobban kimeríti (éhezés, tüntetés) • Az győz, akinek a gazdasága tovább bírja a megpróbáltatásokat
A háború befejezése 1917: Nyugati Front • USA belép a háborúba (korábban is az antantot támogatta) • Antant támadás Ypres-nél („Sárcsata”) • Cambrai – csata: • A tankok és repülők első modern harcászati bevezetése • Egyik hadművelet sem jár átütő sikerrel (Németek visszaverik) Keleti Front: • Oroszország kilép a háborúból Korlátlan tengeralattjáró háború • Németek indítják • Az antant kereskedelmi flottája ellen irányul • Az angol tengeri blokádot akarták feltörni ↓ • A németeknek szükségük van a tengerekről érkező nyersanyagra, élelmiszerre 1918: Keleti Front: • Románia kilép a háborúból Nyugati Front: • Tavaszi offenzíva: • Németek indítják • 1 hét alatt kifullad Antant ellentámadás • „100 napos offenzíva”: • Antant indítja, A németeket visszavonulásra készteti A központi hatalmak veresége • Németország nem bír nyugaton a Brit – Amerikai – Francia erőkkel • OMM kifullad az Olasz fronton • Oszmán birodalom vereséget szenved a Balkánon ↓ • Gazdaságuk kimerül a hosszú anyagháborúban Németország November 11. 1918-i kapitulációjával az I. Világháború véget ért.
Hazánk az I. világháborúban, őszirózsás forradalom
A trianoni béke és az I. világháborút lezáró békerendszer
A náci Németország
A sztálini Szovjetunió
A politikai és gazdasági élet stabilizálása a Horthy-korszakban (Bethlen-, Gömbös-kormány)