Király Péter, szoftverfejlesztő és digitális bölcsész vagyok a göttingeni számítógépkozpontból (GWDG). A 90-es években és a 2000-es évek elején volt köztünk levélváltás, és találkoztunk is, amikor én az Arcanum szineiben levéltári adatbázisokon dolgoztam. Az email címedet egy közös ismerősünktől, Ambrus Gábortól kaptam meg.
A következő miatt írok.
Káldos Jánossal és Farkas Gáborral (Országos Széchényi Könyvtár) alakítottunk egy informális kutatócsoportot, ami arra a kérdésre próbál válaszolni, hogy mennyi kora újkori magyar vonatkozású nyomtatvány tűnt el nyom nélkül. A Régi Magyarországi Nyomtatványok című kiadványsorozat számba veszi a nyomtatás magyarországi kezdetétől 1700-ig megjelent nyomtatványokat (a sorozat jelenleg 1685-ig jutott el) azokat, amelyek példánya fennmaradt, és azokat is amelyekről ugyan napjainkra nem maradt ismert példány, de különféle történeti bizonyítékok alapján valószínűsíthető az egykori meglétük (továbbá azokat is, melyekről a korábbi kutatás tévesen hitte, hogy ebbe a körbe tartoznak). Létezik ezen felül egy harmadik nagy kategória amiről semmilyen történeti forráson alapuló közvetlen vagy közvetett ismerteünk nincs, legfeljebb az a sejtésünk, hogy az ismereteink nem terjednek ki mindenre, egykor valószinűleg ennél több nyomtatvány létezett. A nemzetközi (német, belga, angol, holland, olasz, amerikai) szakirodalom alapján tudjuk, hogy létezik egy kutatási irányzat ami az (elsősorban a biológiában) alkalmazott statisztikai eljárások alkalmazásával próbál becsléseket adni erre az ismeretlen, csillagászati analógiával „sötét anyagnak” nevezett állományra és tulajdonságaira. A kutatásunk során a magyar adatokra próbálunk hasonló becsléseket tenni. Legutóbbi előadásunk diái itt találhatóak:
A kutatás első feladata az volt, hogy adatbázissá alakítsuk a nyomtatott bibliográfiát, hogy a becslési eljárásokat az ebből kinyert adatokra alkalmazzuk, de hamar világossá vált, hogy az adatok számos olyan könyvtörténeti kutatási kérdés vizsgálatára is felhasználhatóak, melyek kívül esnek a becslés körén. Az adatok egy része térbeli adat: hol nyomtattak, hol őrizték a könyveket egykor és ma, és ezeket térképre is lehet vetíteni. Mi többfajta térképi ábrázolással is kisérleteztünk, egyrészt használva az ingyenesen elérhető térképes API-kat (pl. a Bing vagy az OpenStreetMap), másrészt használva az R programnyelven elérhető lehetőségeket. Ez utóbbival készítettünk is egy online elérhető felhasználói felületet, ahol a térképek a felhasználó kérdéseire reflektálva interaktívan jönnek létre:
A probléma mindkét esetben az, hogy az alaptérkép amit használunk a jelenlegi állapotot tükrözi, nem pedig valamilyen korabeli állapotot (az interaktív térképen az évet vagy évkört is be lehet jelölni). A R-es alkalmazás egy úgynevezett shapefile formátumú alaptérképet használ (https://en.wikipedia.org/wiki/Shapefile). Ha lenne ilyen fájlunk a korabeli Kárpát-medencéről, akkor a térképeink a jelenleginél sokkal informatívabbak (és kevésbé anakronisztikusak) lennének.
Nagy örömmel fedeztem fel a http://gistahungarorum.abtk.hu/ oldalt, ami - feltételezésem szerint - ilyen alaptérképeken alapszik.
A kérdésem: tudsz-e esetleg olyan, kutatási céllal felhasználható shapefile-ról (vagy fájlokról) amit a fenti leírás alapján használni tudnánk a kutatásunkhoz? Számunkra a legfontosabb térképi információ a korabeli országhatárok lennének (már amilyen pontossággal ez a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség esetében meghatározhatö) - persze mivel ez egy több mint 200 éves periódus, több fontos állapot is szóba jöhet, pl. a Mátyás-kori állapot, a XVI. század közepi, a 15 éves háborúval kialakuló, az 1660-as évek, végül a korszak vége, az 1685-ös állapot.
Előre is köszönet minden tanácsért!
A legjobbakat!
Király Péter
Péter Király, Ph.D.
GWDG - Gesellschaft für wissenschaftliche
Datenverarbeitung mbH Göttingen
Burckhardtweg 4, 37077 Göttingen
www.gwdg.de
Geschäftsführer: Prof. Dr. Ramin Yahyapour
Aufsichtsratsvorsitzender: Prof. Dr. Christian Griesinger
Sitz der Gesellschaft: Göttingen
Registergericht: Göttingen
Handelsregister-Nr. B 598
20241121
Shapefile a XVI-XVII. századi Kárpát-medencéről Beérkező levelek
Kiraly, Peter 9:24 (1 órával ezelőtt) címzett: retixhun@gmail.com; reisz.t.csaba@mol.gov.hu; én; farkas.gabor@oszk.hu
Kedves Csaba,
Király Péter, szoftverfejlesztő és digitális bölcsész vagyok a göttingeni számítógépkozpontból (GWDG). A 90-es években és a 2000-es évek elején volt köztünk levélváltás, és találkoztunk is, amikor én az Arcanum szineiben levéltári adatbázisokon dolgoztam. Az email címedet egy közös ismerősünktől, Ambrus Gábortól kaptam meg.
A következő miatt írok.
Káldos Jánossal és Farkas Gáborral (Országos Széchényi Könyvtár) alakítottunk egy informális kutatócsoportot, ami arra a kérdésre próbál válaszolni, hogy mennyi kora újkori magyar vonatkozású nyomtatvány tűnt el nyom nélkül. A Régi Magyarországi Nyomtatványok című kiadványsorozat számba veszi a nyomtatás magyarországi kezdetétől 1700-ig megjelent nyomtatványokat (a sorozat jelenleg 1685-ig jutott el) azokat, amelyek példánya fennmaradt, és azokat is amelyekről ugyan napjainkra nem maradt ismert példány, de különféle történeti bizonyítékok alapján valószínűsíthető az egykori meglétük (továbbá azokat is, melyekről a korábbi kutatás tévesen hitte, hogy ebbe a körbe tartoznak). Létezik ezen felül egy harmadik nagy kategória amiről semmilyen történeti forráson alapuló közvetlen vagy közvetett ismerteünk nincs, legfeljebb az a sejtésünk, hogy az ismereteink nem terjednek ki mindenre, egykor valószinűleg ennél több nyomtatvány létezett. A nemzetközi (német, belga, angol, holland, olasz, amerikai) szakirodalom alapján tudjuk, hogy létezik egy kutatási irányzat ami az (elsősorban a biológiában) alkalmazott statisztikai eljárások alkalmazásával próbál becsléseket adni erre az ismeretlen, csillagászati analógiával „sötét anyagnak” nevezett állományra és tulajdonságaira. A kutatásunk során a magyar adatokra próbálunk hasonló becsléseket tenni. Legutóbbi előadásunk diái itt találhatóak:
https://tinyurl.com/RMNY-sotet-anyaga
A kutatás első feladata az volt, hogy adatbázissá alakítsuk a nyomtatott bibliográfiát, hogy a becslési eljárásokat az ebből kinyert adatokra alkalmazzuk, de hamar világossá vált, hogy az adatok számos olyan könyvtörténeti kutatási kérdés vizsgálatára is felhasználhatóak, melyek kívül esnek a becslés körén. Az adatok egy része térbeli adat: hol nyomtattak, hol őrizték a könyveket egykor és ma, és ezeket térképre is lehet vetíteni. Mi többfajta térképi ábrázolással is kisérleteztünk, egyrészt használva az ingyenesen elérhető térképes API-kat (pl. a Bing vagy az OpenStreetMap), másrészt használva az R programnyelven elérhető lehetőségeket. Ez utóbbival készítettünk is egy online elérhető felhasználói felületet, ahol a térképek a felhasználó kérdéseire reflektálva interaktívan jönnek létre:
http://ddb.qa-catalogue.eu/shiny/rmny/
(A forráskódunk a https://github.com/pkiraly/mi-veszett-el repozitóriumban érhető el).
A probléma mindkét esetben az, hogy az alaptérkép amit használunk a jelenlegi állapotot tükrözi, nem pedig valamilyen korabeli állapotot (az interaktív térképen az évet vagy évkört is be lehet jelölni). A R-es alkalmazás egy úgynevezett shapefile formátumú alaptérképet használ (https://en.wikipedia.org/wiki/Shapefile). Ha lenne ilyen fájlunk a korabeli Kárpát-medencéről, akkor a térképeink a jelenleginél sokkal informatívabbak (és kevésbé anakronisztikusak) lennének.
Nagy örömmel fedeztem fel a http://gistahungarorum.abtk.hu/ oldalt, ami - feltételezésem szerint - ilyen alaptérképeken alapszik.
A kérdésem: tudsz-e esetleg olyan, kutatási céllal felhasználható shapefile-ról (vagy fájlokról) amit a fenti leírás alapján használni tudnánk a kutatásunkhoz? Számunkra a legfontosabb térképi információ a korabeli országhatárok lennének (már amilyen pontossággal ez a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség esetében meghatározhatö) - persze mivel ez egy több mint 200 éves periódus, több fontos állapot is szóba jöhet, pl. a Mátyás-kori állapot, a XVI. század közepi, a 15 éves háborúval kialakuló, az 1660-as évek, végül a korszak vége, az 1685-ös állapot.
Előre is köszönet minden tanácsért!
A legjobbakat!
Király Péter
Péter Király, Ph.D. GWDG - Gesellschaft für wissenschaftliche Datenverarbeitung mbH Göttingen Burckhardtweg 4, 37077 Göttingen www.gwdg.de
T +49 551 39 20468 F +49 551 39 130-30001 E peter.kiraly@gwdg.de W https://de.linkedin.com/in/peterkiraly W https://openbiblio.social/@kiru W https://github.com/pkiraly
Geschäftsführer: Prof. Dr. Ramin Yahyapour Aufsichtsratsvorsitzender: Prof. Dr. Christian Griesinger Sitz der Gesellschaft: Göttingen Registergericht: Göttingen Handelsregister-Nr. B 598
Zertifiziert nach ISO 27001