unknown document format error

[son5]

I am using kindlepdfviewer-v2012.09-176-gf2c17ed on a Kindle3, and getting an "error: unknown document format" for some text files. The Kindle framework can open these files without any problem. When I open these files in Word, I can see that there are some manual line brakes at the end of some lines. When I save those files with Word (txt format) then Word replaces these manual line brakes with the usual paragraph marks, and then KindlePDFviewer can open them also. Would be nice if Kindlepdfviewer could handle any "end of line" characters. I also have an issue with battery power, when running Kindlepdfviewer and Kindleframework at the same time (started with Shift P D). The battery is getting empty within some hours. However, when I start Kindlepdfviewer without Kindleframework (Shift P K) then I have normal battery life (2-3 weeks).

[houqp]

where did you get all these TXT files?

[son5]

Hi,most of them are converted from PDF format. I have attached an example.If you open it in Word, you will see some of these characters at end of line: ˿instead of ¶I have a lot of these files so it takes a lot of time to open them in Word, then save them again (this is the workaround) "{Qingping,Dave} Hou" notifications@github.com írta:

where did you get all these TXT files? — Reply to this email directly or view it on GitHub. Elias Canetti:MARR?KES HANGJAI(?tijegyzetek)Sz?ll Jen? ford?t?saTerebess Kiad?, Budapest, 1999 TARTALOMTal?lkoz?saim tev?kkel A sz?kokA vakok ki?lt?saA marubu ny?laH?zak cs?ndje s a n?ptelen tet?kN? a r?csn?lL?togat?s Melleh-banA Dahan csal?dMesemond?k ?s ?r?stud?kKeny?rv?s?rA r?galomA szam?r v?gyaSeherez?deA l?thatatlan

TAL?LKOZ?SAIM TEV?KKEL H?romszor volt dolgom tev?kkel, ?s mindannyiszor tragikusan v?gz?d?tt. - Meg kell mutatnom neked a tevev?s?rt - mondta a bar?tom, alighogy Marr?kesbe ?rtem. - Minden cs?t?rt?k d?lel?tt tartj?k, a Bab-el-Khemisz fal?n?l. El?g messze van, k?v?l a v?roson, legjobb lesz, ha aut?val megy?nk.Elj?tt a cs?t?rt?k, ?s kikocsiztunk. K?s? volt m?r; mire oda?rt?nk, d?l lett, s a v?rosfal el?tt a nagy szabad t?rs?g szinte teljesen ki?r?lt. A t?r t?ls? fel?n, j? k?tsz?z m?terre t?l?nk, n?h?ny ember ?lldog?lt; tev?t azonban nem l?ttunk sehol. Kisebb ?llatokkal, szamarakkal bajl?dtak, ezekb?l meg am?gy is l?tni eleget a v?rosban; terhet cipel mind, ?s oly komiszul b?nnak vel?k, hogy n?zni is rossz.- Elk?st?nk - mondta a bar?tom. - V?ge a tevev?s?rnak. - Behajtott a t?r k?zep?re, hogy meggy?z?djem r?la: csakugyan nincs m?r semmi l?tnival?.De m?g miel?tt meg?llt volna, sz?trebben? emberek csoportj?t l?ttuk. A t?meg k?zep?n egy teve ?llt, h?rom l?bon, a negyediket h?trak?t?tt?k. Pof?j?n sz?jkos?r, orrcimp?j?n k?telet hurkoltak ?t, s egy ember igyekezett, tisztes t?vols?gb?l, a k?t?ln?l fogva elvonszolni. Az ?llat nekiiramodott, majd meg?llt, ?s hirtelen, h?rom l?b?t maga al? kapva, felugrott. Mozdulatai ?ppoly v?ratlanok voltak, mint amennyire f?lelmetesek. Aki vezette, ilyenkor mindig eresztett a k?t?len; f?lt k?zel ker?lni az ?llathoz, mert nem tudhatta, mit m?vel a k?vetkez? pillanatban. De minden v?ratlan eset ut?n r?ntott egyet a k?t?len, ?s ?gy, ha nagyon lassan is, siker?lt neki az ?llatot a kijel?lt ir?nyba vonszolnia.Meg?lltunk, ?s leengedt?k a g?pkocsi ablak?t; koldul? gyerekek vettek k?r?l minket, de az alamizsn??rt eseng? hangokon ?t is hallottuk a teve b?g?s?t. Hanem egyszer akkora er?vel ugrott f?lre, hogy a f?rfi kez?b?l kics?szott a k?t?l. Az am?gy is ?vatosan n?mi t?vols?got tart? emberek m?g messzebb iramodtak. A teve k?r?l f?lelemmel tel?t?d?tt a leveg?; legjobban ? maga f?lt. Vezet?je egy darabig vele futott, majd vill?mgyorsan felkapta a f?ldr?l a k?t?l v?g?t. A teve furcsa hull?mz? mozg?ssal oldalt ugrott, de t?bb? nem tudta kiszak?tani mag?t; tov?bb vonszolt?k.Egy ember, akit eddig nem vett?nk ?szre, odal?pett a kocsit k?r?l?ll? gyerekek m?g?, f?lretolta ?ket, ?s t?rt francias?ggal magyar?zta nek?nk:- Megveszett a teve. Vesz?lyes dolog. Viszik a v?g?h?dra. Nagyon kell vigy?zni.Komoly volt az arca. Szavai k?zben is hallottuk az ?llat b?g?s?t.Megk?sz?nt?k a felvil?gos?t?st, ?s szomor?an elhajtottunk. A k?vetkez? napokban sokat besz?lt?nk err?l a veszett tev?r?l, verg?d?se nagy hat?ssal volt r?nk. Azzal a v?rakoz?ssal ment?nk a v?s?rra, hogy t?bb sz?zat l?tunk ezekb?l a szel?d, csupa kacskaring? ?llatokb?l. ?s az eg?sz hatalmas t?ren csak egyetlenegyet tal?ltunk, h?rom l?bon, megb?kly?zva, utols? ?r?j?ban, ?s mik?zben az ?let??rt k?zd?tt, tov?bb?lltunk.N?h?ny nappal k?s?bb a v?rosfal egy m?s r?sz?n?l j?rtunk. Esteledett m?r, kihuny?ban volt a v?r?s visszf?ny a falon. Am?g tudtam, le nem vettem a szememet a falr?l, gy?ny?rk?dtem sz?ne lass? v?ltoz?s?ban. ?s akkor a k?fal ?rny?k?ban hatalmas tevekarav?nt pillantottam meg. Legt?bb ?llat t?rdre ereszkedett, n?melyik m?g ?llt; turb?nos fej? f?rfiak szorgosan ?s m?gis nagy nyugalommal j?rtak-keltek k?z?tt?k, b?k?s alkonyati k?p. A tev?k k?rvonala egybeolvadt a fal sz?n?vel. Kisz?lltunk, ?s magunk is az ?llatok k?z? vegy?lt?nk. T?z-tizenk?t teve magasra p?pozott takarm?nykupac k?r?l t?rdelt. El?reny?jtogatt?k a nyakukat, sz?jukba kapt?k a sz?las takarm?nyt, fej?ket h?travetett?k ?s nagy nyugalommal r?gtak. Alaposan szem?gyre vett?k ?ket, ?s l?m, arcok n?ztek szembe vel?nk. Mind hasonl? ?s m?gis mennyire m?s. Id?s, angol h?lgyekre eml?keztettek, akik el?kel?en ?s szemmel l?that? unalommal egy?tt te?znak, ?m nemigen tudj?k pal?stolni gonoszs?gukat, mellyel a vil?got szeml?lik. - Csakugyan, ez a nagyn?n?m - ?llap?totta meg angol bar?tom, akinek erre a honfit?rsaival val? hasonl?s?gra tapintatosan felh?vtam a figyelm?t, ?s csakhamar egy?b ismer?s?ket is felfedezt?nk. B?szk?k voltunk, hogy r?bukkantunk erre a karav?nra, pedig nem sz?lt r?la senki, ?s sz?zh?t tev?t sz?ml?ltunk ?ssze.Egy fi? l?pett hozz?nk, p?nzt k?rt. S?t?tk?k volt az arca, ak?rcsak az ?lt?zete; tevehajcs?r volt, ?s k?lsej?r?l ?t?lve a "k?k f?rfiak" k?z?l val?, kik az Atlasz hegys?g d?li r?sz?t lakj?k. ?gy hallottuk, hogy ruh?juk sz?n?t ?tveszi a b?r?k, ?gy azt?n f?rfi ?s n? mind k?k, ez az egyetlen k?k emberfajta. Fiatal hajcs?runkt?l, aki a kapott p?nz?rt h?l?s volt, megpr?b?ltunk egyet-m?st megtudni a karav?nr?l. De csak n?h?ny francia sz?t tudott: Guliminb?l j?ttek, mondta, ?s huszon?t napja vannak ?ton. Ennyit ?rtett?nk csak. Gulimin messze d?len van, a sivatagban, ?s mi azon t?n?dt?nk, vajon a karav?n az Atlaszon kelt-e ?t. Azt is szerett?k volna tudni, hov? mennek most, hiszen itt a v?ros falai alatt v?ndor?tjuk aligha ?rhetett v?get, ?s az ?llatok is mintha az el?tt?k ?ll? f?radalmas ?tra gy?jten?nek er?t.A s?t?tk?k leg?ny, nem tudv?n t?bbet mondani, minden?ron szolg?latunkra akart lenni, ?s egy magas, sov?ny, feh?r turb?nos ?regemberhez vezetett minket, akit l?that?lag nagy tisztelettel vettek k?r?l. J?l tudott franci?ul, foly?konyan v?laszolt a k?rd?seinkre. A karav?n Guliminb?l j?tt, ?s val?ban huszon?t napja van ?ton.- ?s innen hov? megy?- Sehov? - felelte -, itt adj?k el ?ket lev?gni.- Lev?gni?Mindketten megd?bbent?nk, m?g a bar?tom is, aki pedig otthon szenved?lyes vad?sz. Az ?llatok hossz? v?ndor?tj?ra gondoltunk, az est?li k?p sz?ps?g?re, gyan?tlans?gukra, b?k?s t?pl?lkoz?sukra, meg tal?n az emberekre is, akikre eml?keztettek.- Lev?gni, h?t - ism?telte meg az ?regember, ?s a hangja szinte megcsikordult, mint csorba k?s. - Sok teveh?st esznek errefel?? - k?rdeztem. Igyekeztem megd?bben?semet t?rgyilagos k?rd?ssel leplezni.- Nagyon sokat!- Milyen az ?ze? Nem ettem m?g soha.- Nem evett m?g teveh?st? - G?nyosan, kiss? halkan felnevetett, ?s ?jra megk?rdezte: - Nem evett m?g soha teveh?st?Nyilv?n meg volt r?la gy?z?dve, hogy egy?bbel sem trakt?ltak minket, mint teveh?ssal, ?s f?l?nyes arccal mondta, mintha bel?nk akarn? dikt?lni:- Nagyon j?.- Mi az ?ra egy tev?nek?- Att?l f?gg. Harmincezert?l hetvenezer frankig. Megmutathatom. ?rteni kell hozz?.Egy nagyon sz?p, vil?gos sz?r? ?llathoz vezetett, ?s meg?rintette a p?lc?j?val, amelyet csak most vettem ?szre.- Ez j? ?llat. Meg?ri a 70 000 frankot. A gazd?ja maga j?rt vele. Haszn?lhatn? m?g ?vekig. De ink?bb eladta. Az ?r?n vehet k?t fiatal ?llatot, ?rti, ugye??rtett?k. - Maga is a gulimini karav?nnal j?tt? - k?rdeztem t?le.F?ltev?semet n?mi bossz?s?ggal utas?totta vissza: - ?n marr?kesi vagyok - mondta b?szk?n. - Felv?s?rolom az ?llatokat, ?s eladom ?ket a m?sz?rosnak. - Csak megvet?sre m?ltatta azokat, akik megtett?k a hossz? utat; a fiatal k?k hajcs?runkr?l ?gy nyilatkozott: - Nem tud az semmit.? azonban tudni akarta, honnan j?tt?nk mi, az egyszer?s?g kedv??rt azt felelt?k, hogy mindketten Londonb?l. Mosolygott, de kiss? bossz?snak l?tszott. - A h?bor? alatt Franciaorsz?gban voltam - mondta. A kora k?ts?gtelenn? tette, hogy az els? vil?gh?bor?r?l besz?l. - Angolok mell? osztottak... Nemigen f?rt?nk meg egym?ssal - tette hozz? gyorsan ?s valamivel halkabban. - De ma m?r nem h?bor? a h?bor?. Nem az ember sz?m?t, minden a g?p. - Mondott m?g egyet-m?st a h?bor?r?l, mindez nagyon rezign?ltan hangzott. - Nem igazi h?bor? ez m?r. - Ebben megegyezt?nk, s ?gy l?tszik, ezzel elviselhet?bb? tett?k neki, hogy Angli?b?l j?tt?nk.- Ezeket az ?llatokat m?r mind eladt?k? - k?rdeztem m?g.- Nem. Mindet nem lehet eladni. Ami megmaradt, azzal mennek tov?bb Szettatba. Tudj?k, merre van Szettat? Casablanca fel?, 160 kilom?terre innen. Ott van az utols? tevepiac. A t?bbit majd ott adj?k el.Megk?sz?nt?k a felvil?gos?t?st. Minden ?nnep?lyess?g n?lk?l bocs?tott utunkra minket. Most m?r nem n?zegett?k tov?bb a tev?ket, elment t?le a kedv?nk. Majdnem eg?szen bes?t?tedett, mikor elhagytuk a karav?nt.Az ?llatok k?pe nem hagyott nyugodni. Borzongva gondoltam r?juk, s m?gis ?gy, mintha r?g?ta ismertem volna ?ket. Utols? vacsor?juk eml?ke ?sszekapcsol?dott a h?bor?r?l folytatott besz?lget?ssel. M?gsem mondtunk le arr?l a sz?nd?kunkr?l, hogy j?v? cs?t?rt?k?n is megn?zz?k a tevev?s?rt. Elhat?roztuk, hogy kora reggel indulunk, ?s tal?n azt rem?lt?k, ez?ttal majd kev?sb? komor ?lm?nyekben lesz r?sz?nk.Ott voltunk h?t ism?t az el-Khemisz kapu el?tt. Nem tal?ltunk sok ?llatot, szinte elvesztek az am?gy is nehezen ben?pes?thet? t?gas t?rs?gben. Egyik v?g?n most is szamarak voltak. Nem ment?nk oda, maradtunk a tev?kn?l. Legfeljebb h?rmas-n?gyes csoportokba ver?dtek; n?hol csak egy-egy csik? ?lldog?lt az anyja mellett. El?sz?r valamennyi nyugodtnak l?tszott. A csendet csak a kiscsoportokban hevesen alkudoz? emberek t?rt?k meg. ?gy r?mlett azonban, mintha a f?rfiak tartottak volna egyik-m?sik ?llatt?l; nemigen mer?szkedtek a k?zel?kbe, vagy csak akkor, ha val?ban elker?lhetetlen volt.Kisv?rtatva figyelmesek lett?nk az egyik tev?re: mintha v?dekezett volna valami ellen, morgott ?s ny?g?tt s hevesen ide-oda dob?lta a fej?t. Valaki megpr?b?lta t?rdre k?nyszer?teni, ?m, minthogy az ?llat nem engedelmeskedett, a botj?val ?szt?k?lte. M?g k?t-h?rom ember foglalatoskodott az ?llat k?r?l, k?z?l?k k?l?n?sen egy izmos t?mzsi f?rfi t?nt fel, s?t?t, kegyetlen arc?val. Olyan szil?rdan megvetette a l?b?t, mintha gy?keret vert volna. Energikus mozdulatokkal ?tf?rta az ?llat orrs?v?ny?t, ?s k?telet h?zott ?t rajta. A teve orra ?s a k?t?l v?r?s lett a kioml? v?rt?l. Az ?llat megr?zk?dott, ?s elb?d?lt, csakhamar hangosan ?v?lt?tt; v?g?l alighogy t?rdre k?nyszer?tett?k, f?lugrott ?s megpr?b?lta kiszak?tani mag?t, de a f?rfi mindig szorosabbra vonta a k?telet. Az emberek minden erej?kkel azon voltak, hogy megf?kezz?k, ?s m?g tartott a k?zdelem, mikor valaki odal?pett hozz?nk, ?s t?rt francias?ggal megsz?lalt:- Meg?rezte a szagot. A m?sz?ros szag?t. ?rzi, hogy lev?gj?k. Most viszik a v?g?h?dra.- Hogy ?rezheti meg a szag?t? - k?rdezte a bar?tom hitetlenkedve.- Az ott a m?sz?ros, aki el?tte ?ll - ?s a t?mzsi, s?t?t arc? f?rfira mutatott, aki m?r nek?nk is felt?nt. - A m?sz?ros a v?g?h?dr?l j?n, ?s ?rzik rajta a tevev?r. Azt a teve nem szereti. Nagyon veszedelmes ?llat a teve. Ha megv?sz, ?jszaka odaj?n az emberhez, ?s meg?li.- Hogy tud meg?lni egy embert? - k?rdeztem.- Mikor alszik, a teve odamegy, r?t?rdel, ?s ?lm?ban megfojtja. Nagyon kell vigy?zni. Miel?tt fel?bredne, m?r megfulladt. Bizony, a tev?nek nagyon j? szimata van. Ha ?jszaka a gazd?ja mellett fekszik, meg?rzi a tolvajt, ?s fel?breszti a gazd?t. A h?sa j?. Teveh?st kell enni. ?a donne du courage.[1] A teve nem szeret egyed?l lenni. Egyed?l nem megy sehova. Ha valaki a v?rosba akarja hajtani a tev?j?t, kell keresni egy m?sikat, amelyik vele megy. K?lcs?n kell venni egyet, k?l?nben nem viszi a v?rosba. A teve nem szeret egyed?l. ?n voltam a h?bor?ban. Megsebes?ltem, n?zze, itt - ?s a mell?re mutatott.A teve valamennyire megnyugodott, ?s ?n most el?sz?r a besz?l? fel? fordultam. A mell?n horpad?s, bal karja merev. Ismer?snek r?mlett. Alacsony volt, sov?ny ?s komor. Azon t?prengtem, vajon hol tal?lkoztunk mi m?r.- Hogy ?lik meg a tev?t?- Elv?gj?k a nyak f??t?er?t. El kell v?reznie. K?l?nben nem szabad megenni a h?s?t. A muzulm?nok csak akkor ehetik meg, ha elfolyt a v?re. Nem b?rok dolgozni a sebes?l?sem miatt. Ez?rt szoktam itt n?ha idegeneket vezetni. M?lt cs?t?rt?k?n m?r besz?lt?nk egym?ssal, eml?kszik arra a veszett tev?re? Szafiban voltam, mikor az amerikaiak partra sz?lltak. Kicsit harcoltunk ellen?k, de nem sok?ig, azt?n bevettek az amerikai hadseregbe. Sok marokk?i szolg?lt n?luk. Korzik?ban meg It?li?ban j?rtam az amerikaiakkal. Minden?tt ott voltam. A n?metek j? katon?k. Legrosszabb a Cassino volt. Az igaz?n rossz volt. Ott sebes?ltem meg. Hallott m?r a Cassin?r?l?Lassank?nt ?rtettem csak meg, hogy Monte Cassin?ra gondol. Besz?lt az ottani elkeseredett harcokr?l, ?s ez a k?l?nben csendes, higgadt f?rfi ?gy t?zbe j?tt, mintha a veszett tev?k gyilkos szenved?ly?t k?ne megf?keznie. Tisztess?ges ember volt, hitte is, amit mond. N?h?ny amerikait pillantott meg az ?llatok k?r?l, egykett?re ott termett. ?ppoly hirtelen t?nt el, mint ahogy megjelent, ?s ?n nem b?ntam; szem el?l t?vesztettem ugyanis a tev?t, mert m?r nem b?g?tt, ?s szerettem volna m?g egyszer l?tni.Hamar megtal?ltam. A m?sz?ros mag?ra hagyta. Most megint t?rdelt. N?ha m?g meg-megr?ndult a feje. Az orr?b?l a v?r tov?bb sziv?rgott. Valami h?laf?l?t ?reztem az?rt a n?h?ny csal?ka pillanat?rt, am?g mag?ra hagyt?k. De nem tudtam sok?ig n?zni, mivel ismertem a sors?t, ?s eloldalogtam.A bar?tom az arab idegenvezet? magyar?zatai k?zben elt?nt mell?lem, valami angolok nyom?ba eredt. Kerestem, m?g a t?r t?ls? v?g?ben r? nem akadtam: ott t?nfergett a szamarak k?r?l. Itt tal?n nem ?rezte mag?t olyan cudarul.Am?g a v?r?s v?rosban tart?zkodtunk, soha t?bb? nem besz?lt?nk tev?kr?l. A SZ?KOK A sz?kok f?szerillat?ak, tark?k ?s h?sek.A mindig kellemes illat fokozatosan v?ltozik, az ?ruk term?szete szerint. Nincsenek c?gt?bl?k, nevek, nincs kirakat?veg. Amit ?rulnak, minden ki van ter?tve. Nem tudni semmir?l, mibe ker?l, nincs rajta ?rc?dula, ?s szabott ?rak sincsenek.Szorosan egym?s mellett sorakoznak a b?d?k ?s ?zletek, amelyekben mind ugyanazt ?rulj?k; h?sz-harminc vagy m?g ann?l is t?bb. Van itt f?szerbaz?r meg b?r?rubaz?r. A k?t?lver?knek is megvan a maguk helye, meg a kos?rfon?knak. Egyik-m?sik sz?nyeg?rusnak nagy, t?gas bolthelyis?ge van, mintha k?l?n v?ros mellett haladna el az ember, ahov? jelent?s?gteljes mozdulatokkal invit?lj?k. Az ?kszer?szek egy k?l?n udvar k?r?l t?m?r?lnek, sokukat munka k?zben l?tni a sz?k helyis?gekben. Itt minden megtal?lhat?, ?s minden t?bbsz?r?sen.A b?rt?ska, amit keresek, h?sz ?zletben is ki van rakva, ?s mind a h?sz egym?s hegy?n-h?t?n. Egy ?rus a port?k?i k?z?tt gubbaszt. Minden ott van a keze ?gy?ben, kev?s a hely. A karj?t is alig kell kiny?jtania, b?rmelyik t?sk?t k?nnyen el?ri; ?s ha fel?ll, csak udvariass?gb?l teszi, ha ?ppen nem nagyon ?reg. De a szomsz?dos f?lk?ben ugyanolyan ?ruk k?z?tt eg?szen m?sforma ember ?ld?g?l. ?s mintegy sz?z m?teren ?t ugyanezt l?tni a fedett sik?tor mindk?t oldal?n. Egyszerre k?n?lnak itt ?gysz?lv?n mindent, amit a v?rosnak, s?t eg?sz D?l-Marokk?nak ez a legnagyobb ?s legh?resebb baz?rja b?r?ruban ny?jtani tud. Nem kev?s b?szkes?g rejlik ebben a kitereget?sben. Megmutatj?k, mit tudnak el??ll?tani, de azt is megmutatj?k, milyen sok van bel?le. ?gy hat az eg?sz, mintha a b?rt?sk?k is tudn?k magukr?l, hogy sz?pek, s teljes d?sz?kben pomp?zva kelletn?k magukat a j?r?kel?k el?tt. Nem lenne csoda, ha hirtelen ritmikus mozg?sba kezden?nek mind a t?sk?k, hogy f?ktelen kac?r t?ncban megmutass?k cs?berej?ket.Van valami c?hszer? ezekben a minden m?sfajta ?rut?l elk?l?n?tett port?k?kban, ?s ez az ?rz?s, pillanatnyi hangulat?t?l f?gg?en, ?jra ?s ?jra elfogja a j?r?kel?t, valah?nyszor bej?rja a sz?kokat. - Ma a f?szerek k?z? v?gyom - mondja, ?s m?ris csiklandozza az orr?t az illatok csod?latos kever?ke, ?s maga el?tt l?tja a nagy t?r?kborssal teli kosarakat. - Ma sz?nes gyapj?ra volna kedvem - s mindenfel?l gyapj?fon?l cs?ng al? k?r?l?tte, hosszan, b?boran, s?t?tk?ken, naps?rg?n ?s feket?n. - Ma a kosarak k?z? k?v?nkozom, megn?zem, hogyan k?sz?lnek.B?mulatos, mennyi m?lt?s?gra tesznek szert ily m?don ezek az emberk?z alkotta t?rgyak. Nem is mindig sz?pek, egyre t?bb k?tes eredet? sil?nys?g vegy?l k?z?j?k, az ?szaki orsz?gokb?l behozott g?pi term?k. De a m?d, ahogy odak?n?lj?k magukat az embernek, m?g a r?gi. Az olyan ?zleten k?v?l, ahol csak eladnak, sok akad m?g, ahol v?gig is n?zhetj?k, hogyan k?sz?l a port?ka. ?gy kezdett?l fogva jelen vagyunk, ?s ez j?kedvre der?ti a szeml?l?t. Mert a mi modern ?let?nk siv?rs?g?hoz hozz?tartozik az is, hogy minden?nket fogyaszt?sra k?szen s h?zhoz sz?ll?tva kapjuk, mintha ?ktelen var?zsk?sz?l?kek ontan?k. Itt azonban l?tni a k?t?lver? szorgos munk?j?t, s mellette a felaggatott, k?sz k?teleket. Par?nyi kamr?kban kisfi?k f?t eszterg?lnak, hatan-heten egy csoportban, mindenf?le alkatr?szeket, amelyekb?l fiatalemberek alacsony asztalk?kat eszk?b?lnak ?ssze. Az ?l?nk sz?nei?rt megcsod?lt gyapj?t az elad? maga festi, k?r?l?tte fi?k ?lnek, akik csinos tarka mint?s sapk?kat h?meznek.Nyilv?nos tev?kenys?g ez, ?s ami v?gbemegy, ?pp?gy l?tnival?, mint maga a k?sz ?ru. Abban a t?rsadalomban, amelyben oly sok mindent rejtegetnek, mely h?zak belsej?t, asszonyainak alakj?t ?s arc?t, s?t m?g imah?zait is f?lt?kenyen ?vja az idegenek tekintet?t?l, k?tszeresen megragad? az ?ruk el??ll?t?s?nak ?s ?rt?kes?t?s?nek ez a nagyfok? nyilv?noss?ga. Tulajdonk?ppen az ad?s-vev?st akartam megismerni, de valah?nyszor a sz?kokban j?rtam, mindig szem el?l t?vesztettem az elad? holmik miatt. Az avatatlan szeml?l? nemigen ?rtheti, mi?rt ?ppen enn?l a szatty?nb?r-kereked?n?l v?s?rolok, mikor pedig h?sz m?sik is akad mellette, akinek ?ruja alig k?l?nb?zi az ?v?t?l. Mehet az ember egyikt?l a m?sikhoz, azt?n vissza legels?h?z. Eleve sohasem biztos, melyikn?l fog v?s?rolni. M?g ha enn?l vagy amann?l lett volna is sz?nd?ka, mindig van r? alkalom, hogy m?sn?l k?ss?n ki.A k?v?l s?t?l? j?r?kel?t sem ajt?, sem kirakat?veg nem v?lasztja el az ?rut?l. A keresked?, aki k?z?tt?k ?l, nem par?d?zik a nev?vel, ?s mint m?r eml?tettem, minden darabot k?nnyen el?r. ?r?mest ny?jtja oda a j?r?kel?nek. Az hosszan a kez?ben tarthatja, sok?ig besz?lhet r?la, k?rdez?sk?dhet, k?ts?geit nyilv?n?thatja, ?s ha kedve tartja, elmondhatja az ?let?t, a t?rzse t?rt?net?t, az eg?sz vil?g t?rt?net?t, an?lk?l hogy b?rmit is v?s?rolna. A port?k?i k?zt ?l? ember mindenekel?tt: nyugodt. Mindig itt ?l. Mindig k?zelinek l?tszik. Kiad?s mozg?sra sem elegend? helye, sem alkalma. Az ?ru az ?v?, ? meg az ?ru?. Az ?ru el?l van, s a gazda keze vagy a szeme rajta. Szinte cs?b?t? ez a bizalmass?g a gazda meg az ?rui k?z?tt. Mintha csal?df?j?k volna, ?gy ?rzi ?s gondozza ?ket.Nem zavarja ?s nem is g?tolja, hogy pontosan ismeri ?rt?k?ket. Mert titokban tartja, s nem is tudja meg soha senki. Ez az, ami az alkunak valami lelkes?lten misztikus jelleget ad. Egyed?l ? tudhatja mennyire k?zel?tett?k meg a titk?t, ?rti a m?dj?t a t?mad?sok lend?letes elh?r?t?s?nak, ?gyhogy az ?rt?ket v?d? t?vols?got nem vesz?lyezteti semmi. A vev? sz?m?ra becs?letbeli dolog, hogy ne hagyja mag?t r?szedni, de k?nny? v?llalkoz?snak semmik?pp sem mondhat?, minthogy mindig s?t?tben tapogat. Az ?zleti mor?l orsz?gaiban, ott, ahol a szabott ?rak uralkodnak, nem nagy dolog a v?s?rl?s. Minden t?kfilk? tudja, hov? menjen az?rt, amit keres, ?s minden t?kfilk?, ha csak ismeri a sz?mokat, tud vigy?zni, hogy be ne csapj?k.A sz?kokban viszont az els?re megnevezett ?r egyszer?en kibogozhatatlan rejtv?ny. Senki sem tudja el?re, m?g a keresked? sem, mert mindennek t?bbf?le ?ra van. Mindegyik m?s-m?s szitu?ci?ra, m?s vev?re, m?s napszakra, a h?t m?s ?s m?s napj?ra ?rv?nyes. M?s ?ra van a darabnak egymag?ban, m?s kett?nek vagy h?romnak egy?tt. M?s ?r duk?l az idegennek, aki csak egy napja tart?zkodik a v?rosban, ?s m?s annak, aki m?r h?rom hete van itt. M?s szeg?nynek ?s m?s gazdagnak, ?mb?r szeg?nynek mindenk?ppen magasabb. Szinte ?gy ?rzi az ember, nincs a vil?gon annyif?le vev?, ah?nyf?le ?r.?m mindez csup?n kezdete egy bonyolult ?gyletnek, amelynek v?gs? kimenetel?r?l mit sem lehet tudni. Azt mondj?k, hogy k?r?lbel?l harmad?ra illik lealkudni az eredeti ?rat, ez csak aff?le durva ?ltal?nos?t?s, s?letlen besz?d, amit el lehet hitetni azokkal, akik nem akarj?k vagy nem tudj?k elsaj?t?tani ennek az ?sr?gi elj?r?snak finoms?gait. K?v?natos, hogy az alkudoz?s kisebbfajta kiad?s ?r?kk?val?s?gig tartson. A keresked? ?r?l, ha min?l hosszabb id?t szentelnek a v?s?rl?sra. ?rveink, amelyekkel engedm?nyeket akarunk kicsikarni, legyenek sokr?t?ek, bonyolultak, nyomat?kosak ?s izgalmasak. Lehet az ember m?lt?s?gteljes ?s ?kessz?l?, legjobb, ha mind a kett? egyszerre. M?lt?s?gukkal tan?s?tj?k a felek, hogy nem is annyira a v?s?rl?s ?s az elad?s a fontos. Az ?kessz?l?s viszont fellaz?tja a partner hat?rozotts?g?t. Vannak ?rvek, amelyek csup?n g?nykacajt keltenek, m?sok viszont sz?ven tal?lnak. Mindent ki kell pr?b?lni, miel?tt az ember engedne. De mikor elj?n a visszavonul?s pillanata, annak is v?ratlanul ?s hirtelen kell bek?vetkeznie, hogy az ellenf?l megzavarodj?k, s a lelk?be lehessen l?tni. Van akinek g?g, van akinek b?j a fegyvere. Minden szemf?nyveszt?s megengedett, csup?n a figyelem lankad?sa elk?pzelhetetlen. Az olyan t?gas ?zletekben, ahov? bel?phet, ?s ahol ide-oda j?rhat az ember, az elad? sz?vesen tan?cskozik egy m?sikkal, miel?tt enged az ?rb?l. Ez a k?z?mb?sen h?tt?rben ?ll? m?sik, az ?rak valamif?le f?papjak?nt, jelen van ugyan, de maga nem alkuszik. Hozz? fordulnak v?gs? d?nt?s?rt. Hajmereszt? engedm?nyeket tehet, ?gysz?lv?n az elad? akarata ellen?re. De minthogy ? teszi ezt, aki nem vett r?szt az alkuban, senki b?szkes?g?n nem esik csorba. A VAKOK KI?LT?SA Szeretn?k besz?molni valamir?l, s mihelyt elhallgatok, l?tom, hogy nem is mondtam semmit. A l?nyeg, mint valami csod?s ragyog?s?, lomh?n foly? anyag, visszamarad bennem, ?s fittyet h?ny a szavaknak. A nyelv volna az, amelyet akkor nem ?rtettem, ?s most kell apr?nk?nt ?rtelmet nyernie bennem? Esem?nyek, k?pek, hangok ?rnek, amelyek jelent?se ut?lag sz?letik meg benn?nk; melyeket sz? be nem fogadott ?s meg nem csonk?tott; t?l a szavakon m?lyebbek ?s t?bb?rtelm?ek.Olyan emberr?l ?lmodom, aki elfelejti a f?ld nyelveit, m?g v?g?l egyetlen orsz?gban sem ?rti, mit mondanak.Mi rejlik a nyelvben? Mit takar el? Mit vesz el t?l?nk? A Marokk?ban t?lt?tt hetek alatt sem az arabot, sem egyetlen berber nyelvet nem pr?b?ltam megtanulni. Nem akartam semmit elveszteni az idegenszer? ki?lt?sok erej?b?l. Azt akartam, hogy bens? val?jukkal ?rintsenek meg a hangok, hat?sukat ne gy?ng?tse hi?nyos ?s mesterk?lt tud?s. Semmit sem olvastam err?l az orsz?gr?l. Nem ismertem szok?sait, lak?it. Az a kev?s ismeret, ami egy ?let sor?n minden orsz?gr?l ?s minden n?pr?l r?nk ragad, az els? ?r?kban lefoszlott r?lam.De megmaradt az "Allah" sz?, mint egyetlen mell?zhetetlen. Tapasztalataimnak az a leggyakoribb, legm?lyebbre hat? ?s legsz?v?sabb ?lm?nyr?tege kapcsol?dik hozz?, amelyet a vakok k?zt gy?jt?ttem. Utaz?skor eln?z? az ember, a felh?borod?st otthon szoktuk hagyni. N?z?nk, f?lel?nk, m?g a sz?rny?s?g?rt is lelkesed?nk, mert ?j. A j? utaz?k sz?vtelenek.Tavaly, tizen?t ?vi t?voll?t ut?n B?cshez k?zeledve, a Blindenmarkt-on[2] utaztam ?t, amelynek mindaddig m?g a l?tez?s?r?l sem tudtam. Neve ostorcsap?sk?nt ?rt, ?s az?ta sem tudok t?le szabadulni. Id?n, mikor Marr?kesbe ?rkeztem, hirtelen a vakok k?zt tal?ltam magam. T?bb sz?zan voltak, megsz?ml?lhatatlanul sokan, legt?bbje koldus, nyolcas-t?zes csoportokba ver?dve ?lltak a piacon, szorosan egym?s mellett. Rekedtes, ?r?k?sen ism?telt gajdol?suk messzire hangzott. Meg?lltam el?tt?k, mozdulatlanul, mint ?k, mindv?gig nem tudtam biztosan, ?rzik-e jelenl?temet. Mindegyik alamizsn?s fat?lk?t tartott maga el?, ?s ha valamelyikbe p?nzt dobtak, az adom?ny k?zr?l k?zre j?rt, mindegyik megtapogatta, mindegyik ellen?rizte a p?nzt, m?g v?g?l egyik?k, akinek ez volt a tiszte, a zseb?be cs?sztatta. A p?nzek megtapogat?sa ?pp?gy k?z?s szertart?s, ak?r a mormol?s ?s a gajdol?s.Minden vak Isten nev?t k?n?lgatja nek?nk, ?s az alamizsn?val jogot szerezhet?nk r?. Istennel kezdik, Istennel v?gzik, napj?ban t?zezerszer ism?tlik a nev?t. Mindegyik?k m?s mondatot form?l k?r?, de a mondat, amire egyszer elhat?rozza mag?t, ?r?kk? ugyanaz. Akusztikai arabeszkeket fonnak Isten k?r?, s mennyivel hat?sosabbakat az optikaiakn?l! N?melyik eg?szen Isten nev?re hagyatkozik, csak azt ki?ltja. Ijeszt? dac van ebben, mintha fal volna az Isten, amelyet mindig ugyanazon a helyen rohannak meg. Azt hiszem, a koldusok ink?bb formul?ikkal tartj?k magukat ?letben, mint alamizsn?val. A folyton ism?tl?d? ki?lt?s hat?rozza meg a ki?lt?t. Agyunkba v?s?dik, ismerj?k, ?r?kre jelenval?; ebben az ?lesen k?r?lhat?rolt tulajdons?g?ban, a ki?lt?sban imm?r ?nmaga. T?bbet nem tudunk meg r?la, v?d?s?nc is egyben a ki?lt?s, l?ny?nek hat?ra. Ezen az egy helyen ? pontosan azonos azzal, amit ki?lt, sem t?bb, sem kevesebb; egy koldus ?s vak. Ki?lt?sa megsokszoroz?d?s is egyben, a gyors ?s szab?lyszer? ism?tl?s csoportt? v?ltoztatja. A k?vetel?s saj?tos energi?ja van benne, sokak sz?m?ra k?vetel, ?s mindny?juk nev?ben s?pri be az adom?nyt. "Ne feledkezz meg a koldusokr?l, ne feledkezz meg a koldusokr?l! Isten meg?ld minden koldus?rt, minden adom?nyod?rt!"Azt mondj?k, a szeg?nyek ?tsz?z ?vvel el?bb jutnak a paradicsomba, mint a gazdagok. Alamizsn?val megv?lthat? a szeg?nyekt?l valami a paradicsomb?l. Ha meghal valaki "gyalog k?vetik a s?rhoz, ?nekl? sirat?asszonyokkal vagy an?lk?l, ?s sietve f?ldbe teszik, hogy a halott miel?bb ?dv?z?lj?n. Vakok ?neklik a Hitvall?st."Mikor hazat?rtem Marokk?b?l, szob?m sark?ba kuporodtam, csukott szemmel, t?r?k?l?sben, ?s megpr?b?ltam f?l?r?n ?t ism?telni kell? ?temben ?s megfelel? hanger?vel: Allah! Allah! Allah! Megpr?b?ltam elk?pzelni, hogy eg?sz ?ll? nap ?s az ?jszaka j? r?sz?ben ezt hajtogatom; hogy kurta alv?s ut?n ?jra kezdem; hogy napokon ?s heteken, h?napokon ?s ?veken ?t folytatom; hogy ?reg ?s egyre ?regebb leszek, ?s ?gy ?lek, s sz?v?san ragaszkodom ehhez az ?lethez; hogy elhagy a b?ket?r?s, ha ebben az ?letben valami megzavar; hogy nem is akarok m?st, hogy teljesen felold?dom benne.Meg?rtettem, milyen cs?b?t? lehet az az ?letforma, amely a legegyszer?bb m?don mindent az ism?tl?sre reduk?l. Milyen sok vagy milyen kev?s v?ltozatoss?g rejlik a k?zm?vesek munk?j?ban, akiket kis kamr?jukban l?ttam dolgozni? H?t az ?rusok alkudoz?saiban? A t?ncosok l?pteiben? A megsz?ml?lhatatlan cs?sze mentate?ban, amit a vend?gek itt megisznak? Mennyi a v?ltozatoss?g a p?nzben? Mennyi az ?hez?sben?Meg?rtettem, kik ezek a vak koldusok val?j?ban: az ism?tl?s szentjei. Az ? ?let?kb?l nagyr?szt kiveszett mindaz, ami a mi?nkben az ism?tl?snek ellen?ll. Megvan a hely?k, ahol guggolnak vagy ?csorognak. Megvan az ?r?kk? v?ltozatlan ki?lt?suk. Megvan az ?rm?knek korl?tozott mennyis?ge, amiben rem?nykedhetnek, h?rom-n?gyf?le p?nzegys?g. Itt vannak ugyan m?g az adakoz?k is, ah?ny, annyif?le, de a vakok nem l?tj?k ?ket, ?s ?ld?sukkal gondoskodnak r?la, hogy az adakoz?k is egyform?k legyenek. A MARABU NY?LA H?tat ford?tottam a nyolc vaknak, ?s m?g f?lemben a lit?ni?jukkal alig tettem p?r l?p?st, mikor egy ?sz haj? aggasty?nra lettem figyelmes. Egyed?l ?llt, kiss? sz?tvetett l?bakkal; fej?t k?nnyed?n f?lrehajtva r?gott valamit. ? is vak volt, ?s az ?lt?zet?t alkot? rongyokb?l ?t?lve koldus. De telt arc? ?s pirospozsg?s, ajka pedig eg?szs?ges ?s nedves. Lassan, csukott sz?jjal r?gott, arca der?s volt. Olyan alaposan r?gott, mintha el??r?sra tenn?. L?that?an nagy ?lvezetet lelt benne, ?s ahogy figyeltem, a ny?l?ra kellett gondolnom, meg hogy b?ven lehet neki bel?le. Egy b?d?sor el?tt ?llt, ahol val?s?gos narancshegyek v?rtak vev?ikre; arra gondoltam, hogy valamelyik keresked? adhatott neki egy narancsot, azt r?gja most. Jobb karj?t kiss? eltartotta mag?t?l, mereven sz?tterpesztett ujjakkal, melyek mintha b?n?k lettek volna, s nem tudn? beh?zni ?ket.Meglehet?sen nagy ?vben senki sem ?llt az ?regember k?zel?ben, amit ezen a forgalmas helyen meglep?nek tal?ltam. Olyannak l?tszott, aki egyed?l van, ?s nem is cser?lne senkivel. Elsz?ntan n?ztem, amint r?g, meg akartam v?rni, mi t?rt?nik, mikor elk?sz?l vele. Nagyon sok? tartott, nem l?ttam m?g soha senkit ennyire sz?vb?l ?s kiad?san r?gni. ?reztem, hogy az ?n sz?m is lassan mozogni kezd, noha nem volt benne semmi r?gnival?. Valami tiszteletf?l?t ?reztem ezzel az ?lvezettel szemben, amelyn?l felt?n?bbet, ?gy tetszett, nem tapasztaltam m?g soha. Vaks?ga nem keltett bennem r?szv?tet. Nyugodtnak ?s el?gedettnek l?tszott. Egyszer sem hagyta abba a r?g?st, hogy k?regessen, mint a t?bbiek tett?k. Tal?n mindene megvolt. Tal?n nem is kellett neki semmi m?s.Mikor befejezte, n?h?nyszor megnyalta a sz?j?t, sz?tterpesztett ujj? jobb kez?t kiss? el?reny?jtotta, ?s rekedt hangon elmondta a mond?k?j?t. N?mi f?lelemmel hozz? l?ptem, ?s egy h?szfrankost nyomtam a mark?ba. Az ujjai ny?jtva maradtak, val?ban nem tudta ?ket ?sszez?rni. Kez?t lassan a sz?j?hoz emelte. Duzzadt ajk?hoz nyomta a p?nzdarabot, ?s elt?ntette a sz?j?ban. Alighogy bevette, ?jb?l r?gni kezdett. Sz?j?ban ide-oda tologatta a p?nzt, nekem ?gy r?mlett, mintha k?vetni tudn?m a mozg?s?t, hol jobboldalt l?ttam, hol baloldalt, ?s megint oly kiad?san r?gott, mint az im?nt.?multam ?s k?tkedtem. Azt k?rdeztem magamt?l, nem t?vedek-e. Tal?n valahov? elt?ntette a p?nzt, csak ?n nem vettem ?szre. Megint csak v?rtam. Ugyanolyan odaad?an r?gott, mint az el?bb, ?s amikor befejezte, ajkai k?z?l el?t?nt a p?nz. Kik?pte a f?lemelt bal kez?be. B?ven folyt hozz? a ny?la. Ezut?n a p?nzt egy tariszny?ba cs?sztatta, amelyet a bal oldal?n hordott.Megpr?b?ltam undoromat a l?tv?ny idegenszer?s?g?ben feloldani. Van-e mocskosabb dolog a p?nzn?l? De ez az aggasty?n nem ?n vagyok, sz?m?ra gy?ny?r?s?g, ami nekem undor?t?, ?s nem tal?lkoztam-e m?r emberekkel, akik megcs?kolj?k a p?nzt? A sok ny?lnak itt bizony?ra megvan a maga rendeltet?se, ?s k?ts?gtelen, hogy ezt az ?reget ?ppen a b?s?ges ny?lk?pz?se k?l?nb?zteti meg a t?bbi koldust?l. Sok?ig gyakorolja, miel?tt alamizsn?t k?r; de b?rmit evett is el?tte - senkin?l sem tartott volna ilyen sok?. A sz?ja mozg?s?nak valami jelent?s?ge volt.Vagy csak az ?n p?nzemet vette a sz?j?ba? Meg?rezte a tenyer?n, hogy t?bbet ?r, mint amennyit kapni szokott, ?s k?l?n meg akarta k?sz?nni? V?rtam, mi t?rt?nik ezut?n, ?s nem esett nehezemre a v?rakoz?s. Zavarba ejtett ?s lebilincselt az ?reg, m?sra ?gysem tudtam volna most figyelni. N?h?nyszor megism?telte a mond?k?j?t. Egy arra men? arab ?tfrankost tett a kez?be. ? pedig t?st?nt az ajk?hoz emelte, a p?nzt a sz?j?ba vette, ?s ugyan?gy r?gni kezdte, mint az el?bb. Ez?ttal tal?n nem r?gta oly sok?ig. Megint sok ny?llal egy?tt k?pte ki a p?nzt, majd a tariszny?ba tette. M?s p?nzeket kapott, k?zt?k apr?t is, ugyanaz ism?tl?d?tt meg n?h?nyszor. Egyre tan?cstalanabb? v?ltam; menn?l tov?bb n?ztem, ann?l kev?sb? ?rtettem, mi?rt tesz ?gy. Afel?l azonban nem volt k?ts?g, hogy mindig ?gy tesz, szok?sa ez, az ? egy?ni koldul?si m?dja, ?s akik adnak neki, elv?rj?k t?le, hogy a sz?j?ba vegye, amelyet minden alkalommal v?r?sebbnek l?ttam, valah?nyszor kinyitotta.Nem vettem ?szre, hogy engem is n?znek, ?s azt hiszem, igen nevets?ges l?tv?nyt ny?jtottam. Ki tudja, tal?n t?tott sz?jjal b?multam. Hirtelen ugyanis el?j?tt valaki egy narancshegy m?g?l, odal?pett hozz?m, ?s engesztel? hangon ?gy sz?lt: - Ez egy marabu. - Tudtam, hogy a marabu szent ember, ?s k?l?nleges er?t tulajdon?tanak neki. A sz? f?lelmet keltett bennem, ?s ?reztem, m?ris cs?kken az undorom. - De mi?rt veszi a sz?j?ba a p?nzt? - k?rdeztem b?tortalanul.- Mindig ezt teszi - v?laszolta a f?rfi, mintha ez a vil?g legk?z?ns?gesebb dolga volna. H?tat ford?tott, ?s visszament a narancsai k?z?. Most vettem csak ?szre, hogy minden b?d? m?g?l k?t vagy h?rom szemp?r szegez?dik r?m. Nekik ?n voltam a csodabog?r, mivel oly sok?ig ?rtetlen?l ?lltam.?gy ?reztem hogy ezzel a felvil?gos?t?ssal utamra bocs?tottak, ?s nem maradtam sok?. A marabu szent ember, mondtam magamban, ?s a szent embernek mindene szent, m?g a ny?la is. Az adom?nyoz?kat azzal, hogy a kapott p?nzt a ny?l?val veszi k?r?l, k?l?nleges ?ld?sban r?szes?ti, n?veli az alamizsn?val szerzett mennyb?li ?rdem?ket. ? tudja, hogy a paradicsomba ker?l, ?s valamit adhat az embereknek, amire azoknak sokkal nagyobb sz?ks?g?k van, mint neki a p?nz?kre. Most ?rtettem meg vak arc?nak der?j?t, amely minden ?ltalam addig l?tott koldust?l megk?l?nb?ztette.T?voz?som ut?n is oly m?lyen eml?kezetembe v?s?d?tt, hogy minden bar?tomnak besz?ltem r?la. Egyik?k sem l?tta m?g soha, ?s ?reztem, hogy k?telkednek a szavaimban. M?snap is f?lkerestem az a helyet, de az ?regember nem volt ott. T?v? tettem ?rte a k?rny?ket, sehol sem tal?ltam. Kerestem minden nap, de ? t?bb? nem ker?lt el?. Tal?n valahol a hegyekben ?l egyed?l odaf?nn, ?s csak ritk?n l?togat el a v?rosba? Megk?rdezhettem volna a narancs?rusokat is, de sz?gyelltem magam el?tt?k. Nekik nem ugyanazt jelentette, mint nekem, ?s m?g bar?taimnak, akik sosem l?tt?k, tart?zkod?s n?lk?l tudtam besz?lni r?la, igyekeztem elhallgatni azok el?tt, akik j?l ismert?k, akiknek k?zeli ?s term?szetes volt. ? nem tudott r?lam, ?s azok tal?n besz?ltek volna r?lam.Egyszer m?g viszontl?ttam, pontosan n?gy h?t m?lva, szint?n szombat este. Ugyanazon b?d? el?tt ?llt, de nem volt semmi a sz?j?ban, nem r?gott semmit. Mondta a mond?k?j?t. Adtam neki egy p?nzdarabot, ?s v?rtam, mi t?rt?nik vele. Csakhamar szorgalmasan r?gta, de mik?zben ezzel volt elfoglalva, odaj?tt hozz?m egy ember, ?s ostobas?g?val trakt?lt: - Ez egy marabu. Vak. Sz?j?ba veszi a p?nzt, hogy ellen?rizze, mennyit adott neki. - Azt?n arabul a marabuhoz sz?lt, ?s r?m mutatott. Az ?regember befejezte m?r a r?g?st, ?s kik?pte a p?nzt. Fel?m fordult, ?s sug?rzott az arca. ?ld?st mondott r?m, hatszor elism?telte. Szavai k?zben annyi melegs?g ?s ny?jass?g ?radt fel?m, amennyit ember fi?t?l nem kaptam m?g soha. H?ZAK CS?NDJE S A N?PTELEN TET?K Idegen v?rossal ismerkedve j?, ha van az embernek egy k?l?n helyis?ge, ahova elvonulhat, mikor az ?j ?s ?rthetetlen hangok z?rzavara terhess? v?lik. Cs?ndes szoba legyen, ?s ne l?ssa senki, mikor oda menek?l?k, sem mikor t?vozom. Micsoda gy?ny?r?s?g elt?nni egy zs?kutc?ban, meg?llni egy kapu el?tt, amelynek kulcsa a zsebemben van, ?s kinyitni ?gy, hogy teremtett l?lek ne hallja.Bel?pek a h?z h?v?ss?g?be, ?s becsukom magam m?g?tt a kaput. S?t?t van, egy pillanatig semmit sem l?tok. Mintha vak voln?k ?n is, mint azok ott kinn a tereken, utc?kon. De hamar visszanyeri az ember a szeme vil?g?t. L?tom az emeletre vezet? k?l?pcs?t, ?s odafent a macsk?t. Maga a megtestes?lt cs?nd. Erre v?gytam, h?l?s vagyok neki, hogy ?l. L?m, halkan is lehet ?lni. Enni kap, an?lk?l, hogy napj?ban ezerszer Allah nev?t ki?ltan?. Nem nyomor?k, ?s arra sincs sz?ks?ge, hogy megadja mag?t egy sz?rny? sorsnak. Lehet, hogy kegyetlen, de hallgat r?la.F?l ?s al? j?rok ?s bel?legzem a cs?ndet. Hov? t?nt az ?ktelen hajsza? A rik?t? f?ny, a rikolt? hangok? A sz?z ?s ezer arc? Ezeknek a h?zaknak ritk?n van utcai ablakuk, n?ha egy sem; mind az udvarra ny?lik, az udvar pedig az ?gre. Csak az udvaron kereszt?l van j?t?kony ?s laza kapcsolatunk a k?lvil?ggal.F?l lehet azonban kapaszkodni a tet?re, ahonnan egyszerre l?that? a v?ros valamennyi lapos h?ztet?je. S?kokb?l ?ssze?ll? k?p, mintha elnagyolt l?pcs?fokokb?l ?p?lt volna. Azt hinn? az ember, ak?r v?gigs?t?lhat a v?ros tetej?n. M?g az utc?k sem jelentenek akad?lyt, nem is l?tni ?ket, szinte elfelejti az ember, hogy vannak. Az Atlasz hegyei k?zelien ragyognak, ?s az Alpok l?ncolat?nak v?lhetn? valaki, ha nem volna annyival vak?t?bb a napf?ny, ?s nem p?lm?k bor?tan?k a v?ros fel?li lejt?ket.Az itt-ott kimagasl? minaretek nem templomtoronyra eml?keztetnek. Karcs?ak ugyan, de nem cs?csban v?gz?dnek, hanem az alappal egybev?g? tet?erk?lyben, amely a minaretek f? r?sze, onnan sz?l?tj?k a hiv?ket im?ra. Ink?bb emberhang lakta vil?g?t?tornyoknak t?nnek.A h?ztet?k f?l?tt fecsk?k hada tany?zik. V?ros a v?rosban; csakhogy amilyen lass? minden az emberek utc?in, olyan gyors itt. Sosem pihennek ezek a fecsk?k, nem is tudni, alszanak-e egy?ltal?n, nincs benn?k se tunyas?g, se m?lt?s?g, se fens?g. R?pt?kben rabolnak, s a n?ptelen tet?kre valahogy ?gy n?zhetnek, mint gy?ztesek a megh?d?tott f?ldre.A tet?k?n ugyanis nem mutatkozik senki. Azt gondoltam innen majd mesebeli asszonyokat l?thatok, ben?zhetek a szomsz?dos h?zak udvar?ba, megleshetem az ?let?ket. Mikor els? ?zben mentem f?l a bar?tom h?z?hoz tartoz? tet?re, tele voltam v?rakoz?ssal, ?s am?g tekintetem a t?volban j?rt, a hegyeken, meg volt el?gedve, ?reztem, b?szke r?, hogy ilyen sz?pet mutathat nekem. De nyugtalann? v?lt, mihelyt r?unv?n a messzes?gre, k?v?ncsis?gom k?zelebbi t?rgyat keresett. Rajtakapott, amint egy pillant?st vetettem a szomsz?d h?z udvar?ba, ahonn?t ?r?m?mre n?i hang ?s spanyol sz? ?t?tte meg a f?lem. - Ez itt nem szok?s - mondta. - Nem szabad. T?bbsz?r is figyelmeztettek r?. Tisztess?ges ember nem t?r?dik azzal, ami a szomsz?d h?zban t?rt?nik. Illetlens?g. M?r a tet?n mutatkozni sem illik, k?l?n?sen f?rfiaknak nem. Mert n?ha az asszonyok kimennek a tet?re, s nem akarj?k, hogy megzavarj?k ?ket.- De hisz sehol egy asszony.- Lehet, hogy valaki megl?tott minket - v?lekedett a bar?tom. - Rossz h?redet kelthetik. Utc?n sem szabad lef?tyolozott n?t megsz?l?tani. - ?s ha nem tudom az utat?- Megv?rod, m?g arra j?n egy f?rfi.- A saj?t tet?dre azonban csak ki szabad ?ln?d? Nem a te hib?d, ha valakit megl?tsz a szomsz?d h?ztet?n. - De el kell ford?tanom a tekintetemet. Hadd l?ss?k, hogy nem ?rdekel. Most is ?ppen felt?nt m?g?tt?nk egy n?. Egy ?reg szolg?l?. Sejtelme sincs r?la, hogy ?szrevettem. De m?r el is t?nt. Arra sem maradt id?m, hogy megforduljak. - A tet?n teh?t kev?sb? vagy szabad, mint az utc?n?- ?gy van - v?laszolta. - Senki se akar a szomsz?dai el?tt rossz h?rbe keveredni.N?ztem a fecsk?ket, ?s irigyeltem ?ket, amint gondtalan elh?znak h?rom, ?t, t?z, h?ztet? f?l?tt is egyszerre. N? A R?CSN?L Kis k?zk?t mellett vitt el az utam. Kisgyerek ivott bel?le; balra kanyarodtam, ?s a magasb?l halk, b?rsonyosan gyeng?d hangot hallottam. Amint a tekintetem a szemk?zti h?zra emeltem, egy els? emeleti ablakr?cs m?g?tt fiatal n?i arcot pillantottam meg. Nem viselt f?tyolt, a b?re s?t?t, arc?t eg?sz k?zel tartotta a r?cshoz. Ajk?b?l mint valami kiapadhatatlan forr?sb?l folytak a mondatok, ?s minden szava bec?z?s volt. ?rthetetlen volt sz?momra, hogy nincs rajta f?tyol. Fej?t kiss? lehajtotta, ?s ?reztem, hogy ?nhozz?m besz?l. Hangj?t egyszer sem emelte f?l, egyenletes halkan ?s annyi gyeng?ds?ggel duruzsolt, mintha a karjai k?zt tartan? a fejemet. Pedig nem l?ttam a kez?t, csup?n az arc?t mutatta, a keze tal?n oda volt k?tve valamihez. A szob?ban, amelyben a n? ?llt, s?t?t volt, ?s az utc?n, ahol ?n ?lltam, vak?t?an t?z?tt a nap. A forr?sv?zk?nt csobog? szavak egym?sba folytak; b?r nem hallottam m?g ilyeneket ezen a nyelven, ?reztem, hogy ezek bec?z? szavak.Oda akartam menni k?zelebb a h?z kapuj?hoz, ahonnan sz?lt, de f?ltem megmozdulni, h?tha elrebbentem vele a hangot, mint egy madarat. Mit teszek, ha eln?mul? Igyekeztem magam is olyan szel?dd? ?s halkk? v?lni, ak?r ez a n?i hang, ?s olyan nesztelen?l l?pkedtem, mint m?g soha. Siker?lt: nem ijesztettem meg. M?g akkor is hallottam, mikor m?r olyan k?zel ?lltam a h?zhoz, hogy nem l?thattam a r?cs m?g?tti arcot. A keskeny ?p?let omladoz? toronyra eml?keztetett. R?s t?tongott a fal?n, ahol a t?gl?k kihulltak. Az ?cska deszk?kb?l ?sszer?tt d?sztelen kaput dr?ttal r?gz?tett?k, l?tszott rajta, hogy ritk?n ny?lik meg. Bar?ts?gtalan egy h?z volt, a kapuja z?rva, bent s?t?t ?s bizony?ra teljesen elhanyagolt. A h?z m?g?tt zs?kutca ny?lt, de kihalt volt ?s cs?ndes, teremtett lelket nem l?ttam, akit?l k?rdezhettem volna valamit. De m?g ebben az utc?csk?ban sem halt el a bec?z? hang forr?sa, a sarkon t?l ?gy hallatszott, mint t?voli csobog?s. Visszamentem, ism?t meg?lltam kiss? t?volabb a h?zt?l, f?ln?ztem, ?s ott l?ttam megint az ov?lis arcot eg?szen k?zel a r?cshoz simulva, a gy?ng?d szavakra ny?l? ajkakat.?gy r?mlett, most valami ?j ?rnyalat vegy?l a n? hangj?ba, t?tova k?r?s, mintha azt mondan?: ne menj el. Tal?n azt hitte, hogy nem l?t t?bb?, amikor elt?ntem, hogy k?zelebbr?l megn?zzem a h?zat ?s a kaput. De visszaj?ttem, s j? volna, ha maradn?k. Hogy is tudn?m le?rni, milyen hat?ssal van az emberre ebben a v?rosban, ezeken az utc?kon egy ilyen, ablakmagass?gb?l letekint? f?tyoltalan n?i arc? Kev?s ablak ny?lik az utc?kra, ?s sosem n?z ki rajtuk senki. Olyanok ezek a h?zak, mint a csupasz falak, j? darabon olyan ?rz?s, mintha b?styafal t?v?ben j?rna az ember, holott tudja, hogy h?zak k?zt j?r: hiszen ajt?kat l?t s imitt-amott egy haszn?latlan ablakot. ?gy van valahogy a n?kkel is, ak?r a form?tlan zs?kok, ?gy mozognak az utc?n, tudjuk r?luk, hogy n?k, de nem sejtetnek semmit, ?s az ember hamar beleun, ?s nem veszi mag?nak a f?rads?got, hogy b?rmit is elk?pzeljen r?luk. Lemond a n?kr?l. De nem sz?vesen, ?s mikor azt?n megjelenik az ablakban egy n?, s?t hozz?nk besz?l, f?lig lehajtott fejjel, ?s h?s?gesen ott ?ll, mintha mindig csak r?d v?rt volna, ?s akkor is csak tov?bb besz?l, mikor sarkon fordulsz, ?s cs?ndben od?bb?llsz; aki besz?l hozz?d ?s besz?lni fog, ak?r ott vagy, ak?r nem; aki mindig egyvalakihez, mindig mindenkihez besz?l - akkor az a n? jelen?s, csoda, s az ember hajlik r?, hogy fontosabbnak tartsa b?rmin?l, amivel ebben a v?rosban tal?lkozik.Sokkal tov?bb is maradtam volna, csakhogy a k?rny?k kor?ntsem volt n?ptelen. Lef?tyolozott asszonyok j?ttek velem szemben, ?s ?gyet sem vetettek r?cs melletti t?rsn?j?kre. ?gy mentek el a toronyszer? h?z mellett, mintha nem is besz?lne ott senki. Nem ?lltak meg, nem n?ztek f?l. Egyenletes l?ptekkel k?zeledtek a h?zhoz, ?s pontosan a n? ablaka alatt fordultak be az utc?ba, ahol ?n ?lltam. ?szrevettem azonban, hogy nem j? szemmel n?znek. Mit csin?lok ?n erre? Mi?rt ?csorgok itt? Mit b?mulok ott fenn?Iskol?s fi?k csapata haladt el mellettem ?tk?zben j?tszottak, tr?f?lkoztak, ?s egy?ltal?n ?gy viselkedtek, mintha nem hallan?k azt a hangot odafentr?l. Megb?multak: szokatlanabb l?tv?ny voltam nekik, mint a f?tyoltalan n?. Sz?gyelltem, hogy ott ?llok ?s b?mulok, de ?reztem, hogy t?voz?sommal csal?d?st okozn?k az ablakr?cs m?g?tti arcnak, a n? ajk?r?l meg csak folyt a sz?, mint valami mad?rhangokat csobogtat? patak. Ezt a csobog?st most megzavarta a csak igen lassan t?volod? gyerekek rikoltoz?sa. T?sk?val a h?tukon iskol?b?l j?ttek; ?s hogy tov?bb tartson az ?t hazafel?, olyan j?t?kot eszeltek ki, melynek szab?lya szerint az utc?n hol el?re, hol h?tra kellett szaladniok. ?gy azt?n csigatemp?ban haladtak; ?s sz?momra k?nszenved?ss? tett?k a hallgat?z?st.Egy asszony ?llt meg mellettem apr? kisgyermekkel. Nyilv?n h?tulr?l k?zeledett hozz?m, mert ?szre sem vettem. D?h?s pillant?st vetett r?m, ?s m?r ment is tov?bb; f?tyla alatt egy ?regasszony von?sait ismertem f?l. Karon ragadta a gyereket, mintha vesz?lyeztetn? a jelenl?tem, ?s sz? n?lk?l elcsoszogott. K?nosan ?reztem magam, ?s ?rhelyemet elhagyva, lassan k?vettem Az ?regasszony lefel? ment az utc?n, majd n?h?ny h?zzal od?bb befordult. Mikor a sarokhoz ?rtem, ahol elt?nt, a zs?kutca v?g?n megl?ttam egy kis kubba kupol?j?t. Kubb?nak nevezik ebben az orsz?gban a szentek s?rj?t, ahova az emberek k?r?seikkel zar?ndokolnak. Az ?regasszony a kubba z?rt ajtaja el?tt ?llt, ?s a piriny? gyereket a magasba emelte. Odanyomta a gyerek sz?j?t valamihez, amir?l a t?volb?l nem tudtam meg?llap?tani, mi lehet. N?h?nyszor megism?telte ezt a mozdulatot, azt?n letette a gyereket a f?ldre, k?zen fogta, ?s elindult vele visszafel?. Mikor a zs?kutca sark?hoz ?rt, ism?t el kellett haladnia mellettem, most azonban m?g egy zord pillant?sra sem m?ltatott, csak ment egyenesen arra, amerr?l mindketten j?tt?nk.Amint k?zelebb ?rtem a kubb?hoz, a fakapu fele magass?g?ban megl?ttam egy ?cska rongyokkal k?r?ltekert karik?t. Ezt cs?kolta meg a kisgyerek. Mindez a legnagyobb cs?ndben t?rt?nt, ?s elfog?dotts?gomban ?szre sem vette, hogy az iskol?s fi?k m?g?ttem ?llnak, ?s n?znek. Egyszer csak nagyot nevettek, h?rman-n?gyen a kubba kapuj?hoz ugrottak, megragadt?k a karik?t, ?s az ?cska rongyokat cs?kolgatni kezdt?k. K?zben hangosan kacagtak, majd megism?telt?k a proced?r?t mindk?t oldalon. Jobbr?l-balr?l egy-egy gyerek cs?ng?tt a karik?n, ?s cs?kjaik cuppan?sa olyan volt, mintha nyelv?kkel csettinten?nek. De a m?g?tt?k ?ll?k hamarosan f?lrel?kt?k ?ket. Mindegyik meg akarta mutatni, hogyan kell: tal?n elv?rt?k volna, hogy ut?nuk csin?ljam. Tiszta, j?l ?polt gyerekek voltak, biztosan napj?ban t?bbsz?r mosdatt?k ?ket. A rongyok azonban olyan szennyesnek l?tszottak, mintha vel?k most?k volna fel az utc?t. Azt tartj?k r?luk, hogy a szent ruh?zat?nak maradv?nyai, ?s az ? szents?g?b?l ?riznek valamit a h?v?k sz?m?ra.Mikor a fi?k kedv?kre kics?kolt?k magukat, odaj?ttek hozz?m, ?s k?r?lsereglettek. Egyik?k felt?nt ?rtelmes arc?val, l?ttam, hogy sz?vesen besz?lne velem. Megk?rdeztem franci?ul, tud-e olvasni. Oui, Monsieur[3], v?laszolta nagyon illedelmesen. Volt n?lam egy k?nyv ?s el?be tartottam; lassan, de hib?tlanul olvasta a francia mondatokat. A k?nyv a marokk?iak hit?let?t ismertet? m? volt, ?s az a r?sz, ahol kinyitottam, a szentek ?s a kubb?k tisztelet?r?l sz?lt. Hogy v?letlen?l-e vagy sem, a fi? most ugyanarr?l olvasott fel, amit az im?nt a pajt?saival bemutatott. Meglepet?snek azonban semmi jel?t sem mutatta; nagy igyekezet?ben tal?n f?l sem fogta a szavak ?rtelm?t. Megdics?rtem, s ? egy feln?tt m?lt?s?g?val fogadta. Annyira megtetszett nekem a gyerek, hogy ?nk?ntelen?l a r?cs m?g?tti n?vel hoztam kapcsolatba.- L?tod azt az asszonyt ott fenn a r?csn?l, ismered ?t? - k?rdeztem, ?s az omladoz? h?z fel? mutattam.- Oui, Monsieur - felelte, ?s nagyon komoly lett az arca.- Elle est malade? - faggattam tov?bb.- Elle est tres malade, Monsieur.[4]A k?rd?semet meger?s?t? "nagyon" a sors?val megb?k?lt ember panaszak?nt hangzott. Tal?n kilenc?ves lehetett, de ezekben a pillanatokban olyan volt, mint aki h?sz ?ve ?l egy?tt egy s?lyos beteggel, ?s tiszt?ban van vele, hogyan kell ilyenkor viselkedni.- Elle est malade dans sa tete, n'est-ce pas?- Oui, Monsieur, dans sa tete.[5] - B?lintott, mikor azt mondta: "a fej?ben", a mag?? helyett azonban egy felt?n?en sz?p kisfi? fej?re mutatott; hossz?k?s, fak? arca ?s t?gra ny?lt fekete szeme nagyon szomor? volt. Egy gyerek sem nevetett. Sz?tlanul ?lltak, a hangulat abban a szempillant?sban megv?ltozott, mihelyt a r?cs m?g?tti n?r?l kezdtem besz?lni. L?TOGAT?S A MELLAH-BAN Harmadnap reggel, mihelyt magamra maradtam, a Mellah fel? vettem utamat. Eljutottam egy keresztez?d?sig, ahol csapatnyi zsid? ?llt. Ott viharzott ?s kanyarodott be mellett?k a sarokn?l a k?zleked?s ?radata. L?ttam n?h?ny embert elt?nni egy falba v?gott bolt?v alatt, nyomukba szeg?dtem. A kapun t?l a Mellah-ba jutottam, a n?gy oldalr?l k?r?lker?tett zsid?negyedbe.Kisebbfajta nyitott baz?rban tal?ltam magam. Alacsony bolthelyis?gekben az ?rusok jobb?ra a port?k?juk k?z?tt a f?ld?n kuporogtak, n?h?nyan viszont, az eur?pai m?dra ?lt?z?ttek, ?ltek vagy ?lltak. Legt?bbj?k fekete sapk?t viselt, ami az itteni zsid?kat jellemzi, ?s igen soknak volt szak?lla. Az utamba ker?l? ?zletekben sz?veteket ?rultak. Egyik selymet m?rt r?ffel. A m?sik t?prengve ?s f?rge ceruz?val sz?molt. M?g a gazdagabb v?laszt?k? ?zletek is nagyon kicsinek l?tszottak. Sokuknak volt l?togat?ja; az egyik boltban p?ld?ul roppant k?v?r f?rfi telepedett le egy szik?r harmadik mell?, aki a tulajdonos volt, ?s ?l?nk, de m?lt?s?gteljes besz?lget?sbe mer?ltek.Olyan lassan mentem, amennyire csak tudtam, ?s figyeltem az arcokat. Sokf?les?g?k meglepett. Voltak k?zt?k olyanok, akiket m?s ?lt?z?kben arabnak tarthattam volna. Voltak sug?rz? rembrandti ?reg zsid?k. Voltak katolikus papok, ravaszul hallgat?k ?s al?zatosak. Voltak ?r?k Zsid?k; eg?sz alakjukra r? volt ?rva a nyugtalans?g. Voltak franci?k. Voltak spanyolok. R?t haj? oroszok. Volt, akiben ?brah?m p?tri?rk?t v?ltem f?lismerni, leereszked?en csevegett Nap?leonnal, ?s egy Goebbelsre eml?keztet? izg?ga minden l?ben kan?l figura kontr?zott neki. A l?lekv?ndorl?sra gondoltam. Tal?n, mondtam magamban, minden ember lelk?nek zsid?v? kell v?ltoznia egyszer, ?s most itt vannak mind: egyik sem eml?kszik r?, mi volt azel?tt, ?s b?r von?saik f?lre?rthetetlen?l el?rulj?k, hogy m?g ?n, az idegen is felismerem ?ket, szent?l azt hiszik mind, hogy egyenes ?g? lesz?rmazottai a bibliai n?pnek.Volt azonban valami k?z?s mindannyiukban, ?s amint hozz?szoktam az arcok ?s kifejez?s?k sokr?t?s?g?hez, azon voltam, hogy megfejtsem, miben is ?ll tulajdonk?ppen ez a k?z?s von?s: a saj?tos m?d, ahogy az el?tt?k elmen?t gyorsan f?lm?rik. Egyszer sem tudtam ?szrev?tlen elmenni mellett?k. Aki meg?ll, abban vev?t szimatolnak, ?s ?rthet?, hogy megtaks?lj?k. De rendszerint m?r j?val azel?tt, hogy meg?lltam, elkaptam azt a gyors, intelligens pillant?st, s?t, az utca t?ls? oldal?n j?rva is magamon ?reztem. Kevesen akadtak, akik lust?n hever?sztek, mint az arabok, de a szem?k ezeknek is f?rg?n j?rt: j?tt, ak?r felder?thetetlen felder?t?, ?s m?r t?vozott is. S ez a tekintet lehetett ellens?ges vagy hideg, k?z?ny?s, elutas?t? vagy v?gtelen?l b?lcs. Csak buta nem. A mindig r?sen lev?k pillant?sa, akik gy?l?ls?gt?l tartanak, de el?id?zni semmik?pp nem akarj?k; nincs benn?k semmi kih?v?s, csak b?lcsen titkolt f?lelem.Azt mondhatn?nk, m?lt?s?gukat a megfontolts?guk teszi. Az ?zlet csak egyik oldal?r?l nyitott, ?s ami a h?tuk m?g?tt t?rt?nik, azzal nem kell t?r?dni?k. Ugyanezek az emberek az utc?n bizonytalanabbul ?rzik magukat. Hamarosan ?szrevettem, hogy a hontalannak l?tsz? riadt tekintet? "?r?k Zsid?k" egyt?l egyig mozg??rusok; olyanok, akiknek minden port?k?jukat cipelve kell utat t?rni?k a t?megben; akik sohasem tudhatj?k, nem ront-e r?juk tolvaj kis nyomor?s?gos moty?juk?rt, h?tulr?l, balr?l vagy jobbr?l, vagy egyszerre mindenfel?l. Akinek ?zlete volt, ?s ott is tart?zkodott, azon szinte megnyugv?s l?tszott.Voltak azt?n olyanok is, akik az utca por?ban kuporogva ?rt?ktelen semmis?geket k?n?ltak megv?telre, gyakran csak egy kis kupac z?lds?get vagy gy?m?lcs?t. ?gy hatottak, mintha nem is volna semmi eladnival?juk, de nem ?lhetnek mesters?g?k gesztusai n?lk?l. Sokan voltak, csupa elhanyagolt k?lsej? ember, azt hittem, sohasem szokom meg ezt a l?tv?nyt. De hamarosan megedz?dtem, ?s m?r azon a f?ldre kuporodott g?th?s v?nemberen se lep?dtem meg valami nagyon, aki egyetlen aszott citromot ny?jtogatott a j?r?kel?k fel?.Abban az utc?ban j?rtam, amely a baz?r bej?rat?t?l a Mellah belsej?be vitt. Nagy volt a j?v?s-men?s. A t?m?rdek f?rfi k?zt olykor n?k is j?ttek velem szemben, f?tyol n?lk?l. Egy v?ns?ges v?n, viharvert ?regasszony k?zeledett fel?m, csoszogva, ?gy festett, mintha ? volna a leg?regebb ember ezen a f?ld?n. K?t szeme a t?volba meredt, ?gy tetszett, ott l?tja ?s pontosan l?tja azt a helyet, ahov? megy. Nem t?rt ki senki el?l; m?g m?sok egym?st ker?lgetve jutottak el?re, k?r?l?tte mindig volt hely. Azt hiszem, f?ltek t?le: nagyon lassan haladt, ?s b?ven jutott volna r? ideje, hogy minden ?tj?ba ker?l? lelket egyenk?nt el?tkozzon. Bizony?ra az ?ltala keltett f?lelem adott neki er?t a hossz? ?tra. Mikor v?gre elhaladt mellettem, megfordultam ?s ut?nan?ztem. Meg?rezte a pillant?somat; ?ppoly lassan, mint ahogy l?pkedett, visszafordult fel?m, ?s alaposan szem?gyre vett. Sietve tov?bb?lltam; olyan ?szt?n?sen reag?ltam a tekintet?re, hogy csak k?s?bb kaptam ?szbe, mennyivel gyorsabban megyek.Fodr?sz?zletek el?tt haladtam el. Fiatalemberek, borb?lyok ?csorogtak r??r?sen az ajt?kban. A t?ls? oldalon egy f?rfi a f?ldre tett kosar?b?l s?lt s?sk?t ?rult. A h?res egyiptomi csap?sra gondoltam, ?s elcsod?lkoztam, hogy zsid?k is esznek s?sk?t. Egy szokatlanul magasan ny?l? bolthelyis?gben s?t?t b?r? f?rfi ?lt, arcsz?ne ?s minden von?sa n?gerre vallott. A zsid?k fekete sapk?j?t viselte, ?s szenet ?rult. ?gy festett a k?r?tte tornyosul? rak?s k?zep?n, mint akit itt sz?nbe falaznak majd, mihelyt az erre felfogadott iparosok meg?rkeznek. Olyan csendben ?lt, hogy ?szre sem vettem el?sz?r, csak mikor fel?m villant ?l?nk csillog?s? szeme a rengeteg sz?n k?z?l. Mellette egy f?lszem? ?rus z?lds?get k?n?lt. A beteg szeme borzaszt?an meg volt dagadva, val?s?ggal fenyeget?en hatott. ? maga zavartan a z?lds?gei k?r?l tett-vett. ?vatosan od?bb tologatta, azt?n meg vissza. Egy m?sik ember el?tt, aki a f?ld?n kuporgott, k?vek hevertek, ?t vagy hat darab. Egyenk?nt k?zbe vette ?ket, latolgatta, n?zegette, ?s egy darabig m?g feltartotta. Azt?n visszatette a t?bbihez, ?s mikor ezzel megvolt, el?lr?l kezdte a j?t?kot. ?nr?lam se vett tudom?st, pedig ott ?lltam k?zvetlen?l el?tte. ? volt az egyetlen ember a negyedben, aki egyetlen pillant?sra sem m?ltatott. Az elad?sra sz?nt k?vek nem hagytak nyugtot neki, bizony?ra jobban ?rdekelt?k, mint az, hogy akad-e r?juk vev?.?reztem, min?l m?lyebben hatolok a Mellah-ba, ann?l szeg?nyesebb lesz k?r?l?ttem minden. A sok sz?p sz?vetet ?s selymet m?r magam m?g?tt hagytam. Senki sem l?tszott gazdagnak ?s fejedelminek, mint ?brah?m. A kapu melletti baz?r aff?le luxusnegyed volt, a tulajdonk?ppeni ?let, az egyszer? n?p ?lete itt zajlott. Kis n?gysz?gletes t?rre ?rtem, amely, ?gy tetszett, a Mellah sz?ve. Hossz?k?s k?tn?l f?rfiak ?s n?k ?lltak vegyesen. Az asszonyokn?l kors?, vizet t?lt?ttek bele. A f?rfiak b?rt?ml?ikbe eresztett?k a vizet, mellett?k szamaraik itat?sra v?rtak. A t?r k?zep?n n?h?ny lacikonyh?s szak?cs kucorgott. N?melyik h?st s?t?tt, m?sok apr? f?nkot; mindegyik k?r?l ott volt a csal?dja, az asszony, a gyerekek. Mintha eg?sz h?ztart?sukkal egy?tt kik?lt?ztek volna, s most itt lakn?nak ?s f?zn?nek a t?ren.Od?bb parasztok ?csorogtak, berber viseletben, kez?kben ?l? ty?kokkal: ?sszek?t?z?tt l?bukn?l fogva tartott?k ?ket, fejjel lefel?. Ha valamelyik?k el?tt meg?llt egy asszony, odany?jtott?k neki, hogy tapogassa meg. Az asszonyok k?zbe vett?k az ?llatot, an?lk?l hogy a berber elengedte volna, vagy egy tapodtat is mozdult volna a hely?r?l. Az asszony megfogdosta, megcsipkedte az ?llatot, ellen?rizte, mennyi h?s van rajta. Az eg?sz vizsg?lat hang n?lk?l ment v?gbe, mintha mind megn?multak volna, a berber, az asszony, de m?g a ty?k is. V?g?l az asszony otthagyta a ty?kot a paraszt kez?ben, ?s odal?pett a k?vetkez?h?z. Senki sem vett ty?kot, miel?tt nagy k?r?lm?nyesen t?bbet is meg nem vizsg?lt volna.K?rben az eg?sz teret ?zletek szeg?lyezt?k; n?melyikben k?zm?vesek dolgoztak; kalap?csaik cseng?se, kopog?sa messzire hangzott t?l a besz?l?k zsivaj?n. A t?r v?g?n f?rfiak ?lltak nagy t?megben, ?s heves vitatkoztak. ?rteni nem ?rtettem ?ket, de az arcukr?l ?t?lve az ?let nagy k?rd?seir?l besz?ltek. N?zeteik nem egyeztek, ?s ?rveikkel csat?ztak; az volt az ?rz?sem, mintha k?l?n?s ?r?m?k telne egym?s ?rveinek boncol?s?ban.A t?r k?zep?n egy ?reg koldus ?llt, az els?, akivel itt tal?lkoztam; nem volt zsid?. A p?nzzel, amit kapott, t?st?nt a serpeny?ben rotyog? kis f?nkokhoz sietett. A f?nks?t? k?r?l m?r t?bben v?rakoztak, csak ut?nuk ker?lhetett sorra. De nem t?relmetlenkedett, m?g akkor sem, mikor ily k?zel volt m?r s?rget? v?gy?nak teljes?l?s?hez. V?gre megkapta a f?nkot, visszament vele a t?r k?zep?re, ?s cs?mcsogva befalta. ?tv?gya a gy?ny?r?s?g felh?jek?nt lebegett a t?r f?l?tt. Senki sem vetett ?gyet az ?regre, ?r?m?nek illat?t m?gis mindenki mag?ba sz?vta, ?s ?gy ?reztem, a t?r ?let?nek, k?z?rzet?nek sarkalatos eleme ?, lakm?roz? eml?km?ve.De azt hiszem, nemcsak neki k?sz?nhettem, hogy elvar?zsolt s boldogg? tett ez a t?r. ?gy ?reztem, mintha egy m?s vil?gban j?rn?k, s ez a m?s vil?g lett volna utaz?som c?lja. ?gy ?reztem, sehov? sem k?v?nkozom innen, ismerem ezt a helyet ?vsz?zadok ?ta, csak elfelejtettem, ?s most, hogy visszat?rtem, minden eszembe jutott megint. Az ?letnek ugyanolyan s?r?s?ge ?s melege t?rul itt l?that? form?ban el?m, mint amit magamban ?rzek. ?n voltam ez a t?r, amint ott ?lltam. Azt hiszem, mindig is az a t?r vagyok ?n.Oly nehezen tudtam megv?lni t?le, hogy ?t-t?z percenk?nt vissza-visszat?rtem. ?s b?rhol is j?rtam k?s?bb, s b?rmerre jutottam is m?g a Mellah-ban, ?jra meg ?jra ott k?t?ttem ki, azon a kis t?ren, hogy ?jra meg ?jra kereszt?lv?gjak rajta egyszer az egyik, m?sszor a m?sik ir?nyban; tudni, l?tni akartam, megvan-e m?g. El?sz?r az egyik cs?ndesebb utc?ba t?rtem be, ahol ?zletek nem voltak, csak lak?h?zak. Falakon, ajt?k mellett, minden?tt, nem nagy magass?gban, rendszerint k?k fest?kkel ping?lt j?kora kezek voltak l?that?k, pontosan kirajzolt ujjakkal: v?dekez?s?l a szemmel ver?s ellen. Ez volt a leggyakoribb jel azok k?z?l, amiket itt l?ttam, ?s az emberek k?l?n?sen lak?hely?k?n alkalmazt?k. Nyitott kapukon ?t udvarokra l?thattam; tiszt?bbak voltak, mint az utc?k. B?k?t ?rasztottak. Mit nem adtam volna, ha bemehetek, de nem mertem, mert nem l?ttam sehol egy embert. Nemigen tudtam, mit is mondhatn?k, ha egy ilyen h?zban hirtelen egy asszonyba botlom. Megijedtem arra a gondolatra, hogy valakit megijeszthetn?k. A h?zak csendje ?tragad az emberre, ?s k?l?n?s tapintatot sugall. Hanem az?rt hamarosan megt?rte valami ezt a cs?ndet. Egy magas, v?kony hang, el?sz?r t?cs?kciripel?sre eml?keztetett, egyre er?s?d?tt, m?gnem valami mad?rh?z lak?ira kellett gondolnom: H?t ez meg mi? Mad?rh?z aligha akad errefel?, t?bb sz?z mad?rral! De tal?n gyerekek! Iskola! - K?ts?geim csakhamar eloszlottak; a f?lsiket?t? l?rma forr?sa egy iskola volt.Nyitott kapun ?t t?gas udvarra l?ttam: apr? gyerk?c?k ?ltek szorosan egym?s mellett, lehettek vagy k?tsz?zan; m?sok futk?roztak vagy a f?ld?n j?tszottak. A padokban ?l?k legt?bbj?nek ?b?c?sk?nyv volt a kez?ben. H?rmas-n?gyes kis csoportokban temp?san el?re-h?tra hajladozva csipog? hangon szavalt?k: alef, b?t, gimel... A kis fekete fejecsk?k ?temesen b?logattak; mindig akadt k?z?tt?k egy, a legbuzg?bb, akibe a legt?bb szenved?ly szorult; mintha T?zparancsolatot form?lna bel?le, ?gy hangzott sz?j?b?l a h?ber ?b?c?.Bel?ptem, ?s megpr?b?ltam ?ttekinteni ezt az ?ltal?nos ny?zsg?st. A legkisebbek a f?ld?n j?tszottak. K?z?p?tt a tan?t?, igen szeg?nyes ?lt?z?kben; jobb kez?ben b?rsz?j, ha ?tnie k?ne. Csupa al?zat volt, amint odal?pett hozz?m. Hossz?k?s arca siv?r volt ?s kifejez?stelen, ?s ennyi eleven gyerekarc k?z?tt m?g ink?bb l?rvaszer?en hatott. Olyan benyom?st tett r?m, mintha sosem tudna ?rr? lenni a gyerekeken, mert ehhez t?l rosszul fizetik. Fiatalember volt, de a gyerekek fiatals?ga ?reg?tette ?t. Nem tudott egy sz?t sem franci?ul, ?s nem is v?rtam semmit ett?l a tal?lkoz?st?l. ?r?ltem, hogy ott ?llhatok a f?lsiket?t? l?rm?ban, s kicsit k?r?ln?zhetek. Hanem m?giscsak al?becs?ltem a tan?t?t. Arc?nak hullamerevs?ge valami becsv?gyf?l?t takart: meg akarta mutatni nekem, hogy mit tudnak a gyerekek.Mag?hoz intett egy kisfi?t, el?be tartotta az ?b?c?sk?nyvet, ?gy, hogy ?n is belen?zhettem, ?s gyorsan egym?s ut?n k?l?nb?z? h?ber sz?tagokra mutatott. Egyik sorr?l a m?sikra ugrott, ?sszevissza, nehogy azt higgyem, hogy a fi? k?nyv n?lk?l tudja, ?s eml?kezetb?l mondja fel, amit olvas. A gyerek csillog? szemmel hangosan bet?zte: La - lo - ma - nu - se - ti - ba - bu... Egyszer sem fogott mell?, ?s nem is akadozott. A tan?t? b?szkes?ge volt ?, ?s egyre szapor?bban olvasott. Mikor befejezte, ?s a tan?t? elvette t?le a k?nyvet, megsimogattam a fej?t ?s megdics?rtem, franci?ul, ezt azonban meg?rtette. Visszament a hely?re, ?s ?gy tett, mintha engem nem is l?tna m?r, mialatt a k?vetkez? fi? ker?l sorra. Ez sokkal f?l?nkebb volt, ?s hib?kat ejtett. A tan?t? kicsit meglegyintette a fej?t, ?s helyre k?ldte, azut?n m?g egy-k?t gyereket vett sorra. Az eg?sz proced?ra alatt a tombol? l?rma mit sem halkult, a h?ber sz?tagok mint es?cseppek hullottak az iskola vadul h?borg? tenger?re.K?zben m?s gyerekek is a k?zelembe mer?szkedtek, k?v?ncsian mustr?ltak, ki pimaszul, ki f?l?nken, ki kac?ran. A tan?t?, kif?rk?szhetetlen okb?l, a f?l?nkeket ridegen elkergette, m?g a szemteleneket hagyta. Mindennek megvolt a maga jelent?s?ge. ? volt ennek az iskolar?szlegnek az ?gr?lszakadt, szomor? ura; a nagy bemutat? v?gezt?vel elt?ntek arc?r?l a kiel?g?tett b?szkes?g gy?r nyomai. K?sz?netet mondtam, nagyon udvariasan, de hogy emeljem a tan?t? jelent?s?g?t, kiss? leereszked?leg, mintha fontos szem?ly voln?k. El?gedetts?gem szemmel l?that? volt; t?lbuzg? tapintatomb?l ind?ttatva, amely a Mellah-ban sohasem hagyott el, elhat?roztam, hogy m?snap visszaj?v?k, ?s majd akkor adok neki valami p?nzt. M?g egy pillant?st vetettem a k?nt?l? fi?kra; ?temes himb?l?z?suk val?s?ggal elb?v?lt, mindabb?l, amit itt l?ttam, ez tetszett nekem a legjobban. Azt?n elindultam, de a zsivajukat j? darabon magammal vittem. Elk?s?rt az utca v?g?ig.Az utca errefel? n?pesebb volt, mintha valamilyen nevezetes helyhez k?zeledtem volna. Nem messze egy k?ker?t?st l?ttam, nagy kapuval. Nem tudtam, mi van m?g?tte; de min?l k?zelebb ker?ltem hozz?, ann?l s?r?bben tal?lkoztam koldusokkal, akik jobbr?l vagy balr?l az ?tf?len tany?ztak. Csod?lkoztam, mert addig m?g nem l?ttam koldul? zsid?t. A kapuhoz ?rve egyszerre vagy tizet-tizen?t?t vettem ?szre; egy sorban kuporogtak, f?rfiak ?s n?k, jobb?ra korosabbak. Zavartan ?lltam az ?t k?zep?n, ?s ?gy tettem, mintha a kaput vizsg?ln?m, pedig val?j?ban a koldusok arc?t tanulm?nyoztam.Egy fiatalember l?pett mell?m, a k?ker?t?sre mutatott, azt mondta: la cimetiere isra?lite[6], ?s felaj?nlotta, hogy bek?s?r. Ez volt minden, amit franci?ul tudott. Gyorsan k?vettem a kapun ?t. F?rg?n ment, de nem volt semmi, amir?l besz?lni kellett volna. Elk?peszt? siv?rs?g fogadott, sehol egy f?sz?l. ?s szanasz?t a s?t?tbe vesz?, fektetett s?rk?vek, majd felbukik benn?k az ember, mintha t?rmel?kben j?rna. Az eg?sz temet? ak?r egy v?gtelen rommez?, az is volt tal?n valamikor, ?s csak k?s?bb jutott neki komolyabb rendeltet?s. Semmi nem volt itt, mi kiemelkedett volna. Minden v?zszintesen fekszik, a s?rk?vek, amiket l?tsz, meg a csontok, amiket alattuk sejtesz. Nem volt kellemes itt kiegyenesedve j?rni, ett?l senki sem tarthatta mag?t nagyra, csup?n nevets?gesen hatott. Minden m?s r?sz?n a f?ldnek ?gy rendezik be a temet?ket, hogy az ?l?knek kedve telj?k benne. Sokf?le ?let n?pes?ti be ?ket, n?v?nyek ?s madarak, a l?togat?t, az egyetlen ?l? embert, oly sok halott k?z?tt, mindez megnyugtatja, ?s ?j er?re kap t?le. Irigyl?sre m?lt?nak ?rzi ?nmaga ?llapot?t. Olvassa a s?rk?veken a neveket: mindegyiket t?l?lte. Kiss? ?gy ?rzi, b?r ?nmag?nak sem vallja meg, mintha mindegyiket p?rviadalban gy?zte volna le. B?natos is persze emiatt, hogy olyan sokan vannak, akik m?r nincsenek, de az ?let diadala k?rp?tolja ?t. Mert ugyan hol l?thatn? m?g mag?t ilyen legy?zhetetlennek? Hol van m?g olyan csatatere a f?ldnek, melyen ? az egyetlen t?l?l?? Egyenesen ?ll azok k?zt, akik mind fekszenek. De ?llnak a f?k ?s a s?rk?vek is. Ide pl?nt?lt?k ?s ?ll?tott?k ?ket, ?s a l?togat? ?gy j?r-kel k?z?tt?k, mint valami ?r?kl?tt birtokon, mely az?rt van, hogy ? kedv?t lelje benne.De itt, ebben a siv?r zsid? temet?ben semmi sincs. Maga az igazs?g; a hal?l holds?t?tte t?ja. A szeml?l?nek ?des mindegy, ki hol nyugszik. Nem hajol le, ?s nem igyekszik megfejteni. Mindannyian t?rmel?kk?nt vannak jelen, ?s az ember szeretne eliszkolni f?l?tt?k, mint a sak?l. A halottak sivatagja ez, nem terem rajta semmi, a sivatagok sivatagja. M?r j? darabon bent j?rtam, mikor ki?lt?sokra lettem figyelmes. Visszan?ztem, ?s meg?lltam. A fal innens? fel?n is koldusok ?csorogtak, a kapu k?zel?ben. ?reg, szak?llas f?rfiak. Voltak k?z?tt?k vakok, mank?n j?r? nyomor?kok. Megd?bbentem, mert addig nem vettem ?ket ?szre; a vezet?m annyira sietett, hogy j? sz?z l?p?s v?lasztott el t?l?k. Vonakodtam m?g egyszer visszafel? megj?rni ezt a darab sivatagot, miel?tt tov?bbmenn?k. De ?k nem haboztak. H?rman kiv?ltak a fal melletti csoportb?l, ?s nagy siets?ggel bicegtek fel?nk. Legel?l egy sz?les v?ll?, behem?t alak, iszony? nagy szak?llal. F?l l?ba hi?nyzott, nagy lend?lettel dobta mag?t el?re a mank?in. Hamarosan messze megel?zte a t?bbieket. Az alacsony s?rk?vek nem jelentettek sz?m?ra akad?lyt, mank?i mindig j? helyen ?rintett?k a talajt, nem cs?sztak el a k?veken. Mint valami fenyeget? v?n ?llat, ?gy rontott fel?m. Gyorsan k?zeled? arc?ban nem volt semmi r?szv?tkelt?. Az eg?sz ember egyetlen er?szakos k?vetel?s volt: ?lek. Adj nekem!Az a megmagyar?zhatatlan ?rz?sem t?madt, hogy a tests?ly?val meg akar ?lni: k?s?rteties volt. Vezet?m, ez a gy?kszer?en mozg? cing?r alak gyorsan elvonszolt, miel?tt az ?reg el?rhetett volna. Nem akarta, hogy adjak ezeknek a koldusoknak, ?s arabul odaki?ltott nekik valamit. A neh?z test? nyomor?k ut?nunk vetette mag?t, de mikor bel?tta, hogy gyorsabbak vagyunk n?la, feladta a k?zdelmet, meg?llt. Haragos ?tkoz?d?sa j? darabon k?s?rt m?g, a m?g?tte elmaradtak hangja d?h?dt k?russ? olvadt ?ssze az ?v?vel.F?ll?legeztem, hogy megmenek?ltem t?l?k, m?gis sz?gyelltem magam, ami?rt hi? rem?nyeket ?bresztettem benn?k. A f?ll?b? ?reg t?mad?sa nem a k?veken bukott el, amelyek k?zt ? is, a mank?ja is otthonosan mozgott; hanem a vezet?m f?rges?g?n. ?s nek?nk akkora el?ny?nk volt ebben a versenyfut?sban, hogy gy?zelm?nkkel, istenemre, nemigen b?szk?lkedhett?nk. Szerettem volna ?gr?lszakadt ellenfel?nkr?l egyet-m?st megtudni, ?s k?rd?sekkel halmoztam el vezet?met. Egy sz?t sem ?rtett, ?s v?lasz helyett csak id?tlen mosoly jelent meg az arc?n. Folyv

[chrox]

Why not read the original PDF document with Kindlepdfviewer?

[son5]

I dont have the originals anymore, only the text files. If its not possible to change Kindlepdfviewer so that it can open those files, then I will use my workaround with Word to re-save them. I just thought, it would not be too difficult to avoid this error message and handle any kind of "end of line" characters. Huang Xin notifications@github.com írta:

Why not read the original PDF document with Kindlepdfviewer? — Reply to this email directly or view it on GitHub.

[tigran123]

Btw, I also get this "ERROR: Unknown document format" from crengine if I try to open a file with no \n linebreaks e.g. with just a single line "Hello, world". This is just a bug of crengine, not KPV.

[houqp]

I still cannot reproduce this bug after manually removed the \n linebreak from one of my txt file. Can any of you provide the file to me?

@son5 you have to give me the original file, paste it on web will lose the original binary structure.

[tigran123]

@houqp Here are the steps to reproduce it:

$ echo "Hello, world" > hello.txt 
$ cat hello.txt 
Hello, world
$ l hello.txt 
-rw-rw-r-- 1 tigran tigran 13 Nov 20 15:44 hello.txt
$ reader.lua hello.txt

[son5]

I have attached a sample in a ZIP file.Regarding the battery problem it looks like its solved. I have downloaded the newest version of Kindlepdfviewer, and now I have normal battery consumption, even if Kindleframework is runnig.I am not sure, if the new version was the solution or disabling the Indexing task. I usually disable the Indexer, because I hav 880 books on the Kindle, and the indexer never finishes indexing them, just wasting my battery. When I first installed Kindlepdfviewer, I rebooted and might have forgotten to disable the Indexing. Now when I installed the new version, I remembered to disable Indexing after a reboot. "{Qingping,Dave} Hou" notifications@github.com írta:

I still cannot reproduce this bug after manually removed the \n linebreak from one of my txt file. Can any of you provide the file to me? @son5 you have to give me the original file, paste it on web will lose the original binary structure. — Reply to this email directly or view it on GitHub.

[tigran123]

@son5 you cannot send attachments to github discussions. Either email @houqp directly (find his email address on his github.com home page) or upload it to some website and post the URL here.

But I hope that a simple "Hello, world" text file is sufficient.

[houqp]

Yes, @son5 has CC the mail to me so I got the attachement. Thank you for both of you providing the test file, I will look into it in following days :)

[houqp]

For the hello world example, it turns out that crengine only accepts TXT file that contains more than 16 characters. No idea why it sets up this restriction yet. Will look into @son5 's test file later.

[houqp]

OK, for @son5 's test file, it's because that file contains 134 vertical tab characters (ascii code 11), which crengine treats as illegal character.

According to following posts: http://stackoverflow.com/questions/3380538/what-is-a-vertical-tab http://prog21.dadgum.com/76.html

Can someone please confirm that vertical tab exists only for historical uses now? If so, I will prefer to suggest @son5 remove all the VTs in your TXT file (I can write script for you if you find using word to do it is too scary). If not, I will try to patch crengine to handle VTs.

[tigran123]

I would recommend against patching crengine to support something as useless and braindead as a vertical tab. @son5 shouldn't have converted PDF files to plain TXT files in the first place. But having made that mistake he should not have made the second mistake of throwing away the original PDF files (because every action we make in this life is a [relative] mistake and so we should always provide the means to undo it). But having made this mistake he cannot now expect applications to change to counter the effects of all the mistakes.

Besides, he said he is happy to run some commercial software (called "words" or something :) which converts these txt files to the format that crengine can read. Of course he could do this a million times faster by running a simple sed script to convert them all in one go under Linux. But if people prefer to use a gaming graphical shell on top of "quick and dirty operating system" then they ought to be allowed to experience the full consequence of their unfortunate choice.

Vertical tabs are not even allowed in HTML or SGML...

[houqp]

It's not @son5 's fault. If amazon does provide good PDF support in Kindle, I bet he won't convert all the PDFs to TXT files. And I think he come here mainly to fire a bug and hope to make KPV better. After, all of us thought it is a real bug before (i.e. not handling newline properly).

Anyway, I will close this issue tomorrow if there is no objection until then. If @son5 need any help to fix the TXT files, please let me know :)

[tigran123]

I agree that it is not @son5 's fault, because there is a difference between fault (or "sin") and mistake (or "error"). Error is any deviation from absolute perfection and, this side of Paradise, it is ever attendant upon all actions of lowly animal-origin creatures like humans or even some of the lower classes of higher beings. Sin, on the other hand, is a deliberate, knowing and willing embrace of error and, if repeated continuously to become a habit and ultimate motivation basis for all actions, can turn into a suicidal mind attitude known as "wickedness", i.e. choice of that which is unreal and dead (because falsehood cannot be "lived", whereas truth is perfectly reliable and can be "lived").

Choice of Windows over Linux is not a sin, but it is certainly an error, originating from the creature's lack of desire to learn and unwillingness to comply with the Great Mandate for our very existence --- "Be you perfect even as I am perfect". In the future age of mankind --- the age of brotherhood and cooperation --- there will be neither Windows (because it is not conducive of learning but rather encourages laziness) nor Microsoft (because the very idea of large business and excessive profit-making is suicidal as the well neigh immediate destruction of the present so-called "western civilization" has proved), but Linux (and all open software) will remain and continue to grow because it is ideally suited for teaching children to explore complex environments and grow up on the assumption that nothing can be done without learning the proper way to do it, as opposed to the directly diametral assumption of the Windows environment ("click, click here and there and look, your job is 'magically' done for you" --- that is a veritable paradise for the lazy and degenerate human stock).

[houqp]

OK..... closing for now since no objection so far.