FAD- os gazdasági esemény ELŐLEGSZÁMLÁJA ?

[KMGY100]

@NTCA-tax -hoz lenne egy kérdésem:

Adott egy FAD-s szolgáltatás melynek megkezdése előtt előleget fizet a vevő. Ez az előlegszámla felveszi az adott szolgáltatás Áfa státuszát ? (mivel ismerjük a gazdasági esemény Áfa státuszát, melyre az előleget kifizették) vagyis, az ELŐLEGszámlát is FAD-osan kell kiállítani ?

[NTCA-tax]

Igen, az előlegszámla ekkor FAD-os lesz. Mindig osztja az előlegszámla a végszámla adózását, adókulcsát.

[KMGY100]

Köszönöm a választ, zárok

[sysati]

Úgy gondolom, hogy nem teljesen egyértelmű helyzet. Kúria döntése Ebben a fordított adózású előleggel kapcsolatban ezt mondja ki: Abban az esetben azonban, ha a gazdasági eseményre fordított adózást kell alkalmazni, akkor sem az előleget fizető félnek, sem az azt átvevőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, az előlegről kiállított számlán tehát nem kell áfa-t felszámítani. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy fordított adózású gazdasági eseményeknél az előlegfizetés nem minősül adóztatandó ügyletnek, „nem adózási pont”.

Fordított adózásnál a vevőnek van adófizetési kötelezettsége mivel a bevallás 29. sorában szerepeltetni kell (az már más kérdés, hogy vissza is igényli a 66. sorban).

Igen, az előlegszámla ekkor FAD-os lesz. Mindig osztja az előlegszámla a végszámla adózását, adókulcsát. Kérhetnénk pontosabb hivatkozást a jogszabályokra ami ezt alátámasztja?

[laladisc]

Ez az Issue, elég gyorsan le lett zárva. Engem csak az zavar, ha a fordított adózású termékre, szolgáltatásra kapott előleg esetén az adófizetési kötelezettség nem értelmezhető, így tehát sem az ügylet teljesítésére kötelezett adóalanynál, sem annak vevőjénél nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség, akkor miért vatDomesticReverseCharge=true az előleg számla. Ha ezt a logikát követjük, akkor a 0 Ft. végösszegű végszámla a következő képpen néz ki:

1. számlatétel: Kukorica Nettó: 100.000Ft. Áfakulcs: FAD Áfa: 0Ft. Bruttó: 100.000Ft.
2. számlatétel: Előleg Nettó:-100.000Ft. Áfakulcs: FAD Áfa: 0Ft. Bruttó:-100.000Ft. A számla áfa összesítője így néz ki ebben az esetben: Áfakulcs: FAD Adóalap: 0Ft. Áfa: 0Ft.

Ami jelen esetben nem igaz, mivel a fordított adózás csak magára a termékre értlemezhető, így a az áfa összesítőben ennek kellene szerepelnie: Áfakulcs: FAD Adóalap: 100.000Ft. Áfa: 0Ft.

[KMGY100]

Áfa törvény 59. § (1.) és (3.) bekezdés számomra világosan mutatja hogy a FAD-os előlegszámla esetében van fizetendő adó(áfa) (természetesen ezt a vevő fizeti meg) De ok, várjuk meg újra @NTCA-tax álláspontját.

[NTCA-tax]

Köszönöm, hogy nem hagytátok annyiban a válaszomat. Számla szempontjából nem az előlegszámlánál, hanem a végszámlánál fog ez szerintem sokaknak nagy élményt okozni...

Az előlegszámla esetében teljesen valid, amit írtam, annyi kiegészítéssel, hogy adóelszámolás kapcsán nincs sem fizetendő, sem levonható adó a vevő oldalán. A FAD esetén amúgy sem a számla tartalmazza ezt az információt, hanem a vevőnek kell kalkulálnia. Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy a végszámla esetén az adóalap a teljesítés teljes adóalapját jelenti, mely eltér a vevő által fizetendő összegtől.

Talán az alábbi példa alapján ezt könnyebben lehet látni: Előleg: Nettó összeg: 100 Adómérték: FAD Összesen: 100

Végszámla: Teljes teljesítés: 1000, melynek adómértéke FAD Beszámított előleg: 100, melynek adómértéke FAD Fizetendő: 900, melynek adóalapja 1000

No, az utóbbi összeggel van probléma, mert matematikailag nem jön ki a számlából, hanem az Áfa törvény @sysati által is bemutatott levezetésének a következménye.

A fentieket a warning feltételekkel (is) foglalkozó kollégámnak is megküldöm, mivel ez így első látásra érint warning validáció módosítást is.

[KMGY100]

@NTCA-tax akkor mit jelent ez az 59. § (1) és (3) bekezdés ?

59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. (3) E §-t alkalmazni kell az olyan szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleg esetében is, amelynél az adófizetésre a 140. § a) pontja alapján az igénybevevő kötelezett, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben az előleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

[laladisc]

@NTCA-tax , ez már most nagy élményt okoz hogy olvasom, hát még ha le is kell programozni. Tehát ha jól értem, akkor hiába lesz fados az előleg áfa kulcsa, azt a számla áfa összesítésénél és az online adatszolgáltatás áfa összesítőjéből ki kell hagyni? Ez így eléggé nyakatekertnek tűni. Miért nem megfelelő az, ha az előleg nem FAD-os áfakulcsal kerül a számlára (hiszen nem értelmezhető arra vonatkozóan a FAD)? Így minden probléma megoldódik, és a vevőnek is egyértelmű, hogy mit kell szerepeltetni az Áfa bevallásban FAD-os tételként.

[NTCA-tax]

@KMGY100 , attól tartok nem értem a kérdésedet. Éppen ezt próbáltam leírni, hogy a FAD-os előlegszámla esetén nincs adófizetési kötelezettség és nincs levonható adó. Az adót ebben az esetben a végszámlánál kell megállapítani. Az előleg számlán a FAD jelölést éppen az általad idézett jogszabályi helyek miatt van szükség feltüntetni, mivel itt nem mentességről beszélünk, hanem fordított adózásról. A fordított adózás esetén a vevő állapítja meg az adót, a számla ekkor nem tartalmazhat adókulcsot és adóösszeget.

[NTCA-tax]

@laladisc : az előleg számla esetén (ne tőlem kérdezd miért) az Áfa törvény a FAD esetét teljesen kiemelte. De ettől még FAD-os teljesítéshez tartozik, az előlegszámlán is ezt kell jelölni. A vevőnek kell tudnia, hogy a FAD-os előleg esetén nincs felszámított és levonható adó, majd a teljesítés összege alapján kell azt a bevallásába betennie. De itt most a számla adattartalma a kérdés, nem pedig az adóelszámolás...

[laladisc]

Eddig a következő volt a gyakorlat: Az előleg számlára ráírták a megjegyzés rovatba, hogy "Fordított adózású termékhez kapcsolódó előleg", de az áfa kód nem FAD-os volt, hanem Áfa hatályán kívül. Amikor elkészült a végszámla, akkor természetesen a termék áfakódja FAD, de az előleg visszavonása ugyanúgy ATK-val történt. Ez így miért nem megfelelő? Hiszen az előleg számlán egyértelműen jelezve van, hogy fordított adózáshoz kapcsolódik az előleg, és az adóalap is szépen kijön a számla összesítőben.

[KMGY100]

@NTCA-tax Igen értem a válaszod és a törvény szövege is úgy szól hogy a fizetendő adót a FAD-os előlegszámla esetében (is) csak meg kell állapítani de kifizetni (elszámolni) csak az ügylet teljesítését követően. Jól értem így ? Ha igen akkor ez teljesen új Nektek is ? , már ami a dokumentációt illeti. És ebben az esetben egy példa számla XML sokat segítene.

És ha a vevő a kapott FAD-os előlegszámla után befizetésként elszámolja az áfát, akkor hogy néz ki a végszámla ?

Újra elolvastam az 59. § (1) bekezdést. Ott minden előlegre - az egyenes adózású- előlegszámlákra is csak adó(áfa) megállapítást ír elő. És az adó elszámolását pedig az ügylet teljesítéséhez köti. Tehát ebből a szempontból nincs elkülönítve az egyenes és a fordított adózású előleg.

[sysati]

Ebben az esetben ez a számlakép megfelelő. Az online számlába két tétel megy, az előleg egy mínuszos tételként hivatkozva az előleg számlára.

Az előleg számlán is fel kell tüntetni a "Fordított adózás" szöveget? Rendesen fordítottként kell felküldeni, csak a befogadónak kell tudnia, hogy ezt nem kell a bevallásban szerepeltetni?

[KMGY100]

@NTCA-tax azzal a bizonyos Kúria határozatával kapcsolatban: A határozatban szerintem hibás ez a mondat: ""Abban az esetben azonban, ha a gazdasági eseményre fordított adózást kell alkalmazni, akkor sem az előleget fizető félnek, sem az azt átvevőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, az előlegről kiállított számlán tehát nem kell áfa-t felszámítani"" Mert: A kiállított számlán nem azért nem kell áfát felszámítani, mert -sem az előleget fizető félnek, sem az azt átvevőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége,- hanem azért nem kell áfát felszámítani mert fordított áfás a számla.

Ez a Kúria határozat nem a FAD-os események számlázási rendjéről (előlegszámla-végszámla....) szól hanem az áfa visszaigénylés rendjéről egy bizonyos általuk vizsgált esetben.. Tehát erre ne támaszkodjunk.

[NTCA-tax]

@laladisc ez a gyakorlat azért sántít, mivel ez az előleg nem hatályon kívüli. Ez egy FAD-os ügylet előlege, melynek az adóját nem az előleg fizetésekor, hanem az ügylet teljesülésekor kell megfizetni (de legalább is megállapítani). De éppen a megjegyzés rovat miatt nem hinném, hogy egy ilyen számlával sokat törődött volna egy adóellenőr. De itt nem is arról beszélünk, hanem arról, hogy kellene a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a számlát kiállítani.

@KMGY100 a fordított adózásnak éppen az a lényege, hogy a vevő kalkulálja ki azt az összeget, amit fizetendőként bevall, a számla nem tartalmaz (és nem is tartalmazhat) adóösszeget és adókulcsot. Éppen ezért van a FAD jelölés. Ebben az esetben a számla és az adóelszámolás eltér egymástól, hiszen a számla éppen az adóelszámolás szempontjából éppen a legnélkülözhetetlenebb adatot nem fogja tartalmazni, az adó összegét. Tehát a számlakibocsátónak nem kell azzal foglalkoznia, hogy a vevő mikor és hogyan számolja el az áfát, neki az a feladata, hogy jelölje, hogy ez az ő feladata. A Kúria döntése egy konkrét adóügyről szólt, de ettől még igaz a megállapítása a FAD-os előlegszámla vonatkozásában. De nem is erre kell támaszkodni, hanem a jogszabályra, mely általában biztosabb alap, de mindenképpen tisztább forrás szokott lenni...

@sysati igen, az előleg számlán is fel kell tüntetni a "fordított adózás" kifejezést.

[KMGY100]

@NTCA-tax """De nem is erre kell támaszkodni, hanem a jogszabályra, mely általában biztosabb alap, de mindenképpen tisztább forrás szokott lenni...""" Az áfa törvény 59. § -a kizárólag úgy tesz különbséget az FAD-os és az egyenes adózású előlegszámláknál hogy a FAD-os számla nem tartalmaz áfát , míg az egyenes adózású előlegszámlák tartalmaznak áfát valamely adókulccsal. Semmilyen más módon nem tesz különbséget. Vagyis a Te gondolatmenetedet az 59. § alapján az egyenes adózású előlegszámlákra is vonatkoztatni kellene, úgy az egyenes adózású előlegszámla áfáját is csak az ügylet teljesítésekor kell elszámolni.

[sysati]

@NTCA-tax Mivel a kúria döntése értelmében ez nem adózási pont, be kell-e küldeni az online rendszerbe ezeket a számlákat?

[KMGY100]

@sysati Abban a bizonyos Kúria határozatban a ""nem adózási pont"" csak egy MEGJEGYZÉS de nem DÖNTÉS. A DÖNTÉS kizárólag az áfa visszaigényléssel kapcsolatban született. @NTCA-tax Az Áfa törvény 59. § -a alapján várjuk egzakt, pontos leírásodat.

[nbeeps2]

Nem teljesen értem hol itt a probléma. @NTCA-tax szerint így kell kiállítani az előleget:

Előleg számla

1. sor: előleg, nettó 100e Ft, ÁFA kulcs: FAD, ÁFA: 0 Ft, bruttó 100e Ft

Végszámla:

1. sor: teljes teljesítés, nettó 1000e Ft, ÁFA kulcs: FAD, ÁFA: 0 Ft, bruttó 1000e Ft

2. sor: beszámított előleg, nettó -100e Ft, ÁFA kulcs: FAD, ÁFA: 0 Ft, bruttó -100e Ft

   Összesen: nettó 900e Ft, ÁFA: 0 Ft, bruttó 900e Ft

Hol itt a gond? Nem értem. A számlázó programot hol érinti, hogy a valós adóalap 1000e és nem 900e.? Én úgy látom, hogy ez sem a számla kiállítását, sem az adatszolgáltatást nem érinti, ez max. a könyvelőnek vagy egy könyvelő programban érdekes, a számlázó programot nem érinti. Jól látom?

[Macskafarka]

Részben jól látod @nbeeps2! A számlakiállítónál az van, amit írtál. A 1000e Ft máshova könyvelődik, de kb. ennyi. A gond a számla befogadónál lenne, ha csak a FAD-os végszámla esetén, annak is csak az előleg betudó sor nélküli 1000e-re kellene áfát számolnia, bevallania, könyvelnie. Ha a FAD-os előlegszámla befogadásakor arra nem kell áfát számolni, akkor eddig tévesen magyarázta ezt a NAV. Emlékeztetlek benneteket arra, hogy a jelenleg hatályos ÁFA tv. a végszámla esetén csak az előleg levonása UTÁN fennmaradó KÜLÖNBÖZET-et kéri az adatszolgáltatásba. Ez alapján viszont az ÁFA-t nem lehet kiszámolni a befogadónál. Úgyhogy nagyon is érdekes @KMGY100 kolléga felvetése, és én is várom @NTCA-tax válaszát rá.

[KMGY100]

@nbeeps2 Teljes mértékben egyetértek veled. Igen úgy kell kiállítani a számlát. @Macskafarka Lehet hogy rosszul látom, de: Az áfatörvény nem ismeri az "ELŐLEGSZÁMLA" fogalmát , hanem előleg átadásáról kiállított SZÁMLA létezik. Az előleg átadásáról kiállított SZÁMLA számlaként viselkedik, akkor is ha azt előlegről (részteljesítésről vagy bármiről) állították ki. Vagyis az 59. paragrafust kell figyelembe venni az előlegről kiállított számlára is. Ha az előlegről kiállított számla FAD-os akkor áfa adófizetési kötelezettség terheli az előleg átadóját a részére átadott , eladó által kiállított számla alapján.

Vagy valamelyik . nekem ellentmondó paragrafust nem veszek figyelembe ? Ha így van, akkor melyik az a paragrafus ?

[KMGY100]

@NTCA-tax Az előző bejegyzésemet légy szíves olvasd el, és válaszolj pontosan és jogszabályi megjelöléssel.

[NTCA-tax]

Menjünk akkor vissza egy kicsit a fordított adózás szabályaihoz. A belföldi fordított adózásnál az adót az ügylet teljesítésekor, vagy az ellenérték megfizetésekor, vagy teljesítést követő hó 15. napján lehet csak megállapítani (60. §). Tehát az adó megállapítására csak a végszámla kibocsátásakor van lehetőség. Az előleg számla alapján a fordított adózású ügyleteknél nincs adófizetés és nincs adólevonás. Az 59. § lehet, hogy itt egy kicsit zavaró lehet, mert az az előlegszámla kiállításáról szól. Egyébként a belföldi fordított adózás esetén is van számlakibocsátási kötelezettség, de ha ez nem kérdés, akkor nem vezetem le... viszont a számlakiállítási kötelezettség miatt fontos itt az 59. §.

A FAD-os számlát a belföldi összesítőben pedig egyébként sem kell szerepeltetni, ezért nem kell bonyolítani a kérdést a különbözetről történő adatszolgáltatással. A fordított adózás esetén nem a számlán kerül sor az adó felszámítására.

[KMGY100]

@NTCA-tax Ezt az issue-t kérlek még ne zárd le. Pontosan meg fogom indokolni hogy miért helytelen a leírásod.

[NTCA-tax]

OK, megvárom. Csak azokat az issue-kat zárom le, ahol már azt látom, hogy mindent átbeszéltünk, vagy megvan a megoldás. Ez az issue még nem úgy néz ki, hogy gyorsan eljut ide...

[nemethszilvia]

A NAV hivatalos álláspontja szerint (2012/6. Adózási kérdés): "Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 59. §-a értelmében termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Az Áfa tv. ezen rendelkezése értelmében tehát az előleg átvétele adófizetési kötelezettséget eredményez. Az 59. § (2) bekezdése kimondja, hogy a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza, azaz az előleg mindig bruttó összeg, amelyből „felülről” számítva kapjuk meg az adó tartalmat. Azokban az esetekben, amikor az adófizetési kötelezettség megfordul, azaz a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az adó fizetésére kötelezett, az előlegfizetés nem eredményez adófizetési kötelezettséget, tekintve, hogy a vevőnél kézhez vétel, jóváírás az előleg kapcsán nem merül fel, mivel az előleget ő fizeti meg az eladó, nyújtó felé. Ide tartozik többek között a belföldi fordított adózás esete (Áfa tv. 142. §), a közösségen belüli termékbeszerzés, valamint 2011. december 31-ig ide tartozott a határon átnyúló szolgáltatások esete, az ún. szolgáltatásimport."

Mivel belföldi FAD-os ügyleteknél az előlegfizetés nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, a fizetendő adó megállapítása (bevallás) és az adófizetésre kötelezett személy meghatározása (értékesítő/beszerző) sem értelmezhető az előlegfizetéskor.

A FAD-os ügyletek előlegénél ezért szerintem nem számlát, hanem egyéb számviteli bizonylatot kell csak kiállítani, és azon nem FAD-ot kell szerepeltetni - hiszen fizetendő adó hiányában ezen a ponton az adózási mechanizmus sem értelmezhető -, hanem a @laladisc által leírtakkal összhangban azt, hogy a tranzakció kívül esik az Áfa tv. tárgyi hatályán. Adóztatási pont a teljesítés időpontja lesz, akkor kell egy normál számlát kiállítani. Mivel nincs "előlegszámla", ezért szerintem "végszámla" sem lehet, tehát a normál számlákra vonatkozó egysoros adatszolgáltatásnak van helye.

[Macskafarka]

Osztom @nemethszilvia által leírtakat, miszerint " a tranzakció kívül esik az Áfa tv. tárgyi hatályán. Adóztatási pont a teljesítés időpontja lesz, akkor kell egy normál számlát kiállítani. Mivel nincs "előlegszámla", ezért szerintem "végszámla" sem lehet, tehát a normál számlákra vonatkozó egysoros adatszolgáltatásnak van helye." -Hát ide vezetett a NAV által módszeresen és éveken át folytatott jogértelmezés, a belemagyarázgatás. Amit az előleg számlával, annak szabályozásával ebben az országban művelnek, az kritikán aluli.

[NTCA-supporter]

@NTCA-tax erre kérlek térjünk vissza, hogy zárhassuk. Köszönöm

[KMGY100]

Gondolatom szerint: Tekintettel arra, hogy jelen számlázási rendszer a számla kibocsájtóját érinti, ezért a FAD-os előlegszámla az áfa állapotot tekintve pont úgy néz ki mint bármely más FAD-os számla. Vagyis: A nettó összeg szerepel a számlás és a jelzés a számlán hogy Fordított Adózású Számla.

A számla befogadójának kell értelmezi, hogy mikor számolja el az áfát, Az előlegszámla átvételekor vagy az ehhez tartozó esemény befejezésekor , a végszámla befogadásakor.

Ezek szerint a számla kibocsájtójának (vagyis nekünk) nincs semmi szerepünk annak eldöntésében.

Szerintetek ?

[Macskafarka]

@KMGY100 elképzelése gyakorlatias, és nekem szimpatikus is, azonban az áfa törvényből más következik. Sajnos. Szerintem aki mégis így jár el, azt nem érheti hátrány, mert a jogalkotó nem gondolkodik logikusan. Jogalkotói megoldás kellene, de erre kevés esélyt látok, mert más logika mentén gondolkodnak, hiányzik a gyakorlatias megközelítés tőlük.

[RvPSc]

Üdv,

Erre született esetleg végleges "megoldás"? Engedjük előleg számlán a fordított adózás tényét, vagy sem? vatDomesticReverseCharge= true

Az érkezett állásfoglalásban véleményem szerint ütik egymást az érvek. Az egyik részben leírják, hogy szerepeltetni kell a számlán a "fordított adózás" kifejezést, ha az ügyletben az adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, viszont utána azt is, hogy előleg esetén nem keletkezik adózási pont. Ha nem keletkezik adózási pont, akkor honnan lehet tudni, hogy adófizetésre a termék beszerzője, vagy a szolgáltatás igénybevevője kötelezett és hogy szerepeltetni kell a fordított adózás kifejezést? (a következő kérdés az lesz, hogy ilyen esetben a FAD-os előleget hogyan kell helyesen könyvelni?)

Válaszukat köszönöm előre is!

" Tisztelt Ügyfelünk! Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 159. §-ának (2) bekezdése egyértelműen előírja az adóalany számlakibocsátási kötelezettségét, ha részére egy másik adóalany előleget fizet. (E rendelkezés alól csak a 89. § szerint adómentes értékesítések a kivételek.) Az Áfa tv. 163. §-a alapján az adóalany a számla kibocsátásról legkésőbb a teljesítésig, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni. A számla adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket az Áfa tv. 169. §-a tartalmazza, mely taxatíven felsorolja a számla kötelező tartalmi elemeit. A hivatkozott paragrafus n) pontja értelmében a kötelező a számlán feltüntetni a fordított adózás kifejezést, ha az ügyletben az adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett. A hivatkozott rendelkezések alapján, a számlázó program segítségével kibocsátott számla esetén álláspontunk szerint szerepelnie kell a „fordított adózás” (FAD) kifejezésnek és e mellett az „előleg” megnevezésnek is. Ilyen esetben ugyanakkor célszerű utalni a számlán a megjegyzés rovatban azon tényre, hogy fordított adós ügyelt esetén az előleg nem keletkeztet adózási pontot az Áfa tv. vonatkozásában. Az Áfa tv. hatályán kívüli kifejezés (ÁHK) ugyanakkor nem alkalmazható a beadványban leírt esetben, vagyis indokolt módosítani a számlázó programot. Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak. Tisztelettel: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály "

[KMGY100]

Általános Előleggel kapcsolatosan: (FAD-tól független)

Áfa törvény 58. § (1) alapján az ügyfélnek kötelező lenne Díjbekérőt kiállítani előleg bekérése esetén ? A Díjbekérő nem számviteli dokumentum, azt nem lehet kötelezővé tenni.

Előleget csak Előlegszámlával kérhet a vállalkozás ? Szerintem igen. Pl: 08.16 az Előlegszámla teljesítés kelte 08.16 az Előlegszámla kelte,
08.26. a fizetési határididő

Az előlegszámla kiegyenlítése 08.20. napján megtörténik és teljesük az alábbi idézet, mert 08.20.napján megállapítja a fizetendő adót.:

""a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.""

[Macskafarka]

Kedves @KMGY100! Kicsit másképp van. 1. Előleget nem KELL bekérni, de lehet. 2. Ha bekérik azt díjbekérőn, előleg bekérőn lehet megtenni. 3. A díjbekérő az nem adóügyi bizonylat, azonban számviteli bizonylatként lehet kezelni (lehet egyedi sorszáma, lehet archiválni stb) . 4. Az előlegszámla NEM előlegkérésre való, hanem arra, hogy az előleg megérkezését bizonylatolja, vagyis az előlegszámla állapítja meg az adót (amit előleg nélküli értékesítéskor amúgy a számla állapítana meg). 5. Az előlegszámlán nincs értelme fizetési határidőnek, hiszen a pénz megérkezése (és csak az) indukálja az előlegszámla kiállítási kötelezettséget. Van egy kivétel: akkor nem kell a pénz megérkezésekor előlegszámlát kötelezően kiállítani, ha a pénz kézhezvételekor, vagy a bankszámlán történő jóváírás napján megtörténik a teljesítés (pl. átadják az árut, elvégzik a szolgáltatást).

[Macskafarka]

Az előlegszámla teljesítési dátuma a pénz kézhezvételének, vagy a bankszámlán való jóváírásnak a napja., ami egyben az áfa keletkezésének dátuma is. Kelt dátuma a kiállítás napja, fizetési határidő amúgy sem kötelező eleme a számlának, de ha kitöltik, akkor érdemes oda is ugyanazt beírni, mint a teljesítés dátuma mezőbe.

[KMGY100]

Vagy marad az előlegszámla ahogy leírtam és a kifizetéskor módosítom az előleg számla dátumait módosító előlegszámlával. És köszönöm a válaszodat.

[Macskafarka]

Ezzel vigyázz, mert ha díjbekérésre használod, az előlegszámlát, abból sok probléma adódik. Első az, hogy az előlegszámla már tartalmazza a megállapított áfát, ami számla kibocsátói oldalon adófizetési kötelezettséget keletkeztet, a számla befogadónál pedig áfa levonási jogot biztosít (akkor is, ha nem egyenlítik ki).

[KMGY100]

ok. Köszönöm.