[Q&A] Közmű elszámoló számlájának adatszolgáltatása - 3. nekifutás

Preambulum Ez az issue az idejekorán lezárt #299 és #439 issue-k folytatása.

A téma a 2013. évi CLXXXVIII. törvénynek (a továbbiakban számlakép-törvény) való megfelelés, a számlakép és az adatszolgáltatás összehangolása. Erősen kívánatos az említett törvény megalkotásában részt vevő személy részvétele a probléma értelmezésében és megoldásában, mivel ez a törvény részszámláról és elszámoló számláról rendelkezik anélkül, hogy ezeket definiálná. Ugyanakkor az áfa-törvény sajnálatos módon ilyeneket nem ismer, csak számlát és olyan számlával egy tekintet alá okiratot, amely nem minden tekintetben azonos a számlával, így jelentősen eltér az adatszolgáltatásuk is. A probléma fontosságának jelzéséül álljon itt a számlakép-törvény első mondata:

Az Országgyűlés – összhangban az Alaptörvény fogyasztók érdekeit védő rendelkezéseivel – a közüzemi szolgáltatási területeken való egységes, érthető és átlátható számlakép megteremtése érdekében, figyelemmel a rezsicsökkentési törekvésekre és szabályozásokra, a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamos energia és földgázelosztó, a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató, a hulladékgazdálkodási és a kéményseprő-ipari közszolgáltató által kibocsátott számlák számlaképének formai és tartalmi meghatározására az alábbi törvényt alkotja

Úgy tűnik, a NAV megpróbálja a megoldást önállóan, látszólag a problémakör alapos megismerése, és az érintett szolgáltatókkal, a számlázórendszereikért felelős személyekkel való egyeztetés nélkül megoldani. Ennek következtében sikerült olyan elgondolással előállniuk, hogy az elszámoló számla egyszerre számla és számlával egy tekintet alá eső okirat is legyen. Ez nyilván számos problémát felvet, de elsődlegesen a fenti idézetben kiemelt célok teljesülésére koncentráljunk.

A specifikáció jelenlegi 2.8 fejezete

A közüzemi szolgáltatóknak a rájuk vonatkozó iparági szabályozás alapján a közüzemi szolgáltatásukról olyan elszámolószámlát kell kibocsátaniuk, mely adott időszaki teljesítést és korábbi időszaki számlák (részszámlák) módosításait is tartalmazhatja.

Erre kaphatnánk jogszabályi bizonyítékot? Mármint olyan „iparági szabályzásról”, amely a részszámlák módosítását írná elő. A számlakép elrendezése és a szövegtöredékek sokkal inkább arra utalnak, hogy a számlakép-törvény az elszámoló számlában a részszámlák tételeit negatív előjellel beszámítja, pl. +„Energiadíj összesen”, -„Részszámlákban elszámolt energiadíj”. =„Fizetendő energiadíj”.

Ezt figyelembe véve, abban az esetben, ha az elszámolószámlán

elszámolt időszakban nyújtott szolgáltatás értéke meghaladja az ezen időszak részszámlái összesített értékét, vagyis az elszámolás eredménye pozitív (a szolgáltatás igénybevevőjének további ellenérték fizetési kötelezettsége van), akkor az elszámoló számla normál számlának minősül, melynek új, Áfa tv. 58. § szerint meghatározott teljesítési időpontja lesz. Ebben az esetben tehát nem a korábban kiállított részszámlák módosítása, hanem egy új teljesítési időponttal új számlakiállítás valósul meg és arról és CREATE operációval szükséges az adatszolgáltatást elvégezni.

Itt egyrészt nincs megemlítve a 0 eredmény, csak a pozitív. Másrészt egy naiv elképzelés. Ugyanis pl. többtarifás rendszerben a szolgáltatás összértékétől függetlenül előfordulhat, hogy az egyik tarifára történt túlszámlázás. És rezsicsökkentés ide vagy oda, egyszer csak változhat az egységár is, még ha az áfa mértéke nem is változna soha többé, ezért a fogyasztást időarányosan kellene felosztani a két leolvasás közötti időszakra a hatályos árakkal és áfamértékkel.

elszámolt időszakban nyújtott szolgáltatás értéke kevesebb az ezen időszak részszámlái összesített értékénél, vagyis az elszámolás eredménye negatív (a szolgáltatás igénybevevője vevője[?] részére visszatérítendő, illetve a későbbi fizetési kötelezettségével szemben elszámolandó összeg van), akkor a korábban kiállított számlákat (részszámlákat) szükséges módosítani. Erről az adatszolgáltatásoknak MODIFY operációval szükséges beérkezniük.

Ez az a pont, ahol a számlakép- és áfa-törvénynek egyaránt megfelelő számlaképet és hozzávaló xml-eket kérek, mert nem tudom elképzelni.

A közüzemi elszámolószámla esetében az utóbbinak speciális az adatszolgáltatása, mivel az elszámolószámlának nem csupán a korábbi időszaki módosításokat kell tartalmaznia, hanem – az iparág szabályozás szerinti – adott időszaki teljesítést is.

Lásd a fenti megjegyzést az időarányos felosztásról.

A technikai megoldást az alábbi példa szemlélteti: Elszámoló számla adatai:

Utolsó havi alapdíj: 100

11. havi részszámla 200

10. havi részszámla 200

Elszámolt összeg leolvasást követően -500 (mely az utolsó időszaki alapdíjnak, és a 10. és 11. havi részszámlának a korrekcióját jelenti).

Ez itt teljesen követhetetlen. Mik a mértékegységek itt? Mit értünk utolsó havin, és miért kell azt jóváírni? Milyen leolvasást követően: mennyi volt a fogyasztás? Mennyi az összes részszámlában elszámolt fogyasztás? Mi köze az alapdíjnak a résszámlában elszámolt (becsült) fogyasztáshoz?

Utolsó havi alapdíj (100) adatszolgáltatása: számlasorszám hivatkozás (originalInvoiceNumber) az elszámoló számla sorszáma, közmű elszámoló számla jelölése true (utilitySettlementIndicator=true).

Utolsó havi alapdíj csökkentésének adatszolgáltatása az elszámolás miatt (-100): számlasorszám hivatkozás (originalInvoiceNumber) az elszámoló számla sorszáma, közmű elszámoló számla jelölése true (utilitySettlementIndicator=true)

Nem érthető: ki is terheltük (100), le is vontuk (-100) ugyanabban a számlában? Minek?

Amennyiben az elszámoló számla adatai valami miatt nem helytállóak és módosításra van szükség, akkor a fenti elveket kell figyelembe venni.

Az említett törvényeknek megfelelő számlaképet és xml-t kérek. Mert így nem érthető.

Amennyiben az elszámoló számla MODIFY-al állt elő, akkor vissza kell lépni a részszámlákra és azokat szükséges módosítani, amennyiben negatív irányú a módosítás

Itt végképp belezavarodtunk ebbe a katyvaszba. Ugyanis volt az elszámoló számlának egy olyan része, amely „adott időszaki teljesítést is” tartalmazott, nem pedig a részszámlák módosítása volt.

(pozitív módosítás esetén új számlát szükséges kiállítani és nem a korábbi számlát módosítani).

Az említett törvényeknek megfelelő számlaképet és xml-t kérek.

Problémafelvetésem az előzményekből (módosítva)

Csak meg kell nézni az előírt számlaképeket, és rögtön látszik, hogy egyáltalán nem áll összhangban a NAV (és az áfatörvény) által elvárt szerkezettel. („Az elszámoló számla harmadik oldala” kifejezésből is látszik, hogy tömörre, „söralátétnek” tervezték.) Az adatszolgáltatásban csak olyan adat szerepelhet, amely a számlán is. Hogyan lehetne ezeket összhangba hozni? Mért fogyasztás esetén egy szolgáltató 1-3 havonta részszámlákat bocsáthat ki. Ezek gyakorlatilag becsült fogyasztásokat és egyéb díjakat tartalmaznak. Ha jól értem az elnagyolt 2.8-as fejezetet, ezeket a becsléseket korrigálni kell a későbbi, tipikusan évenkénti leolvasás alapján (de az időszak ennél gyakran rövidebb lehet, mert pl. fogyasztói adatközlés történt az éves leolvasást követően). Hogy jelenne ez meg a számlaképen, amely tejesen más struktúrát követel? Pl.

Részszámlákban elszámolt energiadíj Itt eddig 1 db negatív nettó és bruttó érték szerepelt. Ez alatt ezentúl mérőnként és díjkategóriánként (pl. lakossági A1 kedv. és lakossági A1 normál) legfeljebb 11 havi részszámla-tételt kellene megjeleníteni? Minden sorban meg kell írni a hozzá tartozó részszámla 1-11. vagy az áfatörvény szerint sorszámát az azonosíthatóság érdekében? Hogy nézne ez ki? Ezekkel valahogyan (de hogyan?) tételenként párosítva, feljebb meg kellene jeleníteni a korrigált tételeket? Hogyan lesz egyértelmű, hogy mely tételek módosítóak, és azok melyik eredeti számlához tartoznak?
Részszámlákban elszámolt rendszerhasználati díjak Ugyanaz a probléma, mint az energiadíjnál.
Az elszámoló számlában elszámolt részszámlák sorszáma és a számla végösszege Sorszám: Számla végösszeg (Ft) Ez milyen végösszeg? Az eredeti végösszeg vagy a jelenleg korrigált, esetleg az előzmény elszámoló számlával (tévesen) korrigált?

Ha a szolgáltató nem tudja az éves leolvasást elvégezni, becsült számát kell kiállítania. Ez nagyjából megegyezik az imént tárgyalt számlaképpel. De mi történik, ha a későbbi leolvasás során a becsült mérőállásnál kisebbet állapítanak meg? A elszámoló számlát módosító okirat a számlaképtörvény szerinti elszámoló számlának számít? Hogyan korrigálja az új elszámoló számla az előzőt? A Részszámlákban elszámolt díjak ugye itt már az előzőleg korrigáltakat tartalmazzák összesítve és tételesen? Hogy jelenik meg az előző elszámoló számla legutóbbi elszámolási időszakára vonatkozó tételek korrigálása? Hol lesz jelölve a korrigált számlának a száma?

És amit már az előzőleg lezárt issue-ban is feszegettem:

A víziközmű-szolgáltató által alkalmazandó számlakép részszámla esetében

4.14. Egyéb, a víziközmű-szolgáltatás keretében figyelembe vett tétel: a konkrét jogcím feltüntetése szükséges, pl.: „társasházi mellékvízmérők levonása”.

Tehát minden számlázási ciklusban levonjuk a korábbi nagyobb időszaki fogyasztás alapján becsült és/vagy az egyes fogyasztók által összevissza beállított részértékek és fogyasztók mérőkre vonatkozó aktuális adatközlései (ahol nem ritkán nagyságrendileg elírják a mérőállást) alapján lakásonként készített számlákban elszámolt fogyasztásokat a társasház részszámlájából! Itt még szó sincs elszámoló számláról, és máris negatív lehet az egyenleg. Előfordul, hogy egy rosszul bekötött mérő 9999... állást mutat, és ezt képesek be is rögzíteni, a figyelmeztetéseket jóváhagyni. Ekkor a levonás miatt a társasház (akár korábban már módosított) rész- és elszámoló számláit jóvá kellene írni évekre visszamenőleg? Ha nem, mi a megoldás? Nem lesz rá ember, aki ezeket összenézze, kibogozza, kinyomozza tömeges számlázáskor. (A vízfogyasztás meg ugye kihathat pl. a hő- és csatornadíjakra is, amelyeket akár más-más szolgáltató számlázhat „hozott anyag” alapján.)

Kedves @jozanesz !

Szívemből "beszélsz". Távhő esetében is ugyanezek a gondok. A feltett minta .XML-ek nem segítenek bennünket. Egyébként még most sem értem, miért kell ezt a közmű-elszámolószámla adatszolgáltatást így túlmisztifikálni? Nem mindegy, hogy elszámoló számla-e vagy csak sima mezei? A végeredmény adóalap és áfa szempontjából ugyanaz, csak futunk egy jó nagy és felesleges kört. Kíváncsian várom én is az említett törvényeknek megfelelő XML-t. Most csak állok és várok ... Ez a 2.8 fejezet ... ?! Nem lehetne jegelni ?

@jozanesz köszönöm, hogy összeszedted a kérdéseidet, amelyek teljesek jogosak. Adóhivatali oldalon is nagyon hosszasan kerestünk olyan megoldást, ami mindenkinek megfelelő lehet.

Mielőtt a kérdéseidre rátérnék, egy kis hátteret szeretnék adni, hogy a mi szemszögünkből mi jelenti az alapvető problémát.

Adóhivatali oldalról két törvény előírásait kell úgy összegyógyítanunk egy adatszolgáltatásban, hogy mi csak az áfa törvény pályáján tudunk játszani. Ráadásul még ott vannak a rendeleti szabályozások is, melyeket szintén figyelembe kellett vennünk. Jogszabályi oldalról nem mondanám, hogy egyszerű a szabályozás (több egymásnak ellentmondó követelménnyel állunk szembe), ugyanakkor ezt adottságként kellett figyelembe vennünk.

Közműszolgáltató szabályozással nem untatnálak Titeket, ahogy látom, ezzel tökéletesen tisztában vagytok. Adózási oldalról amit fontos tudnotok, az a folyamatosan teljesített szolgáltatásokra vonatkozó szabály, amit jelen esetben is kell használni. Ekkor a szolgáltatónak havonta számlát kell kiállítania, ugyanakkor az áfa törvény nem tartalmazza az elszámolást. Ez a közműszolgáltatások sajátja. Áfa szempontjából vannak számlák és számlával egy tekintet alá eső okirat, amely a számlát módosítja. Az elszámoló számlával kapcsolatos szabályozások teljesen idegenek az áfa törvénytől egyébként, olyan fogalmakkal és megoldásokkal adózásnál nem lehet találkozni.

Visszatérve a folyamatosan nyújtott szolgáltatásokra, amennyiben a szolgáltatás összege bármilyen ok miatt változik, akkor az áfa törvény alapján a következő szabályt kell követni:

Amennyiben további fizetési kötelezettség keletkezik a vevőnél, akkor ez új teljesítési időpontot generál és új számlát kell kiállítani (nem szabad a korábbiakat módosítani).
Amennyiben a vevő többet fizetett a szolgáltatásért, akkor a korábban kiállított számlát vagy számlákat kell módosítani.

Az áfa törvény szempontjából a közmű részszámlája egy számla csupán, amely a folyamatosan nyújtott teljesítés időszaki számlája. Az áfa törvény alapján pedig a számlát lehet, sőt valamikor kell is módosítani. Tehát ha ezt a közművekre fordítjuk át, akkor van olyan eset, amikor a részszámlát az áfa törvény alapján kell módosítani. A fentiek alapján ez akkor áll elő, ha a közmű elszámoló számla végösszege negatív, ekkor az elszámoló számla módosító számla lesz.

Amennyiben az elszámoló számla végösszege nulla, akkor ezt áfa törvénynél nem nagyon lehet értelmezni, hiszen egy nulla végösszegű számláról beszélünk. amely nem módosítja a folyamatosan teljesített szolgáltatás összegét. Persze ettől CREATE-el be lehet küldeni és feldolgozásra is kerül egy nulla végösszegű számla.

Az áfa törvény szempontjából nem előírás, hogy egy szolgáltatást fel kellene nagyon bontani annak részeire. A közművekre vonatkozó szabályozás alapján azonban más a helyzet, ott sokkal jobban részletezni kell a szolgáltatást. Adóhivatali oldalon elengedtük azt, hogy egy negatív összegű módosítást a részszámlán szereplő felbontásban kellene részletezni, itt alapvetően azt követeljük meg, hogy az egyes részszámlák összegéig történhet csak meg a korrekció.

A dokumentumban szereplő példa ezt vezeti le. Az elszámoló számlában szerepel egy utolsó időszaki teljesítés (ilyen lehet például alapdíj), amelynek az összege 100 (forint, ezer forint, nem az összeg, hanem az levezetés a lényeg). A 10. és 11. havi részszámla végösszege 200, míg az elszámolást követően 500 visszajár a vevőnek (vagy későbbi fogyasztásainál használhatja fel).

Amennyiben csak az áfa törvény szempontjából néznénk, akkor ez két számla lenne: a folyamatos teljesítésről kiállításra kerülne egy 100 forintos számla, majd egy módosító bizonylat, amely a 10., 11. és 12. havi számlákat korrigálja. A közműveknél ez egy darab számlaként jelenik meg, és nem engedélyezett az áfa törvény szerinti felbontás. Ugyanakkor az áfa törvényben van számla és számlával egy tekintet alá eső okirat, olyan hibrid bizonylat nincsen, amely egyszerre mindkettő. Elfogadva azt az adottságot, hogy a közmű szolgáltatóknál van hibrid számla, az elszámolószámla, ezért az adatszolgáltatásban teremtettünk ennek lehetőséget.

A fentiek alapján a negatív összegű elszámoló számla az áfa törvény alapján számlával egy tekintet alá eső okiratnak, módosító számlának minősül, ezért annak megfelelően is kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Ezen számlákkal kapcsolatos elvárás az, hogy tartalmazzon számlasorszám hivatkozást arra a számlára, amelyet módosít. Ezt az utolsó időszaki teljesítésnél csak úgy tudjuk megtenni, hogy önmagára hivatkozik a számla, ugyanakkor ebben az esetben warning mentesen feldolgozzuk ezt az adatszolgáltatást. Amennyiben ez a tételsor megvan, akkor a számla összege +100. Mivel az elszámoló számla végösszege -500, ezért a számlákat visszafelé módosítjuk. Ebben az esetben nem várjuk el az arányosítást (bár nem kizárt) és nem lehet a tényleges havi fogyasztás alapján az elszámolni, ezért lehetséges megoldás, hogy vesszük a 12. hónapot és addig megyünk vissza időben, ameddig el nem fogy az összeg. Ezért fog módosulni a 12. havi számla -100 forinttal, a 11. havi számla -200 forinttal, a 10. havi számla -200 forinttal.

Lehet, hogy egy számlán furcsán mutat mindez levezetve, de ne feledjük el, hogy ez áfa törvény szempontjából egy hibrid számla. A pozitív összeg számla, a negatív pedig számlával egy tekintet alá eső okirat.

Amennyiben valamilyen ok miatt az elszámoló számla nem az adott időszak végleges fogyasztását mutatja, hanem még egy korrekció megtörténik, akkor nézzük az egyes eseteket:

Az első elszámoló számla pozitív, a második elszámoló számla is pozitív: új teljesítési időpont az áfa-ban, ezért új számla kerül kiállításra.
Az első elszámoló számla pozitív, a második elszámoló számla negatív: a második elszámoló számla módosító számla, tehát az első elszámoló számlát, és ha ennél nagyobb a különbözet, akkor a részszámlákat kell módosítani.
Az első elszámoló számla negatív, a második elszámoló számla pozitív: a második elszámoló számla új teljesítési időpontot keletkeztet, tehát új számla kerül kiállításra.
Az első elszámoló számla negatív, a második is negatív: az előző példát alapul véve 10. hónapig lenulláztuk a részszámlákat, így a második elszámoló számla megy tovább vissza az időben és csökkenti a részszámla vagy részszámlák összegeit. Nem szabad elfeledni, hogy itt az első elszámoló számla módosító számla, és nem a módosító számlát módosítjuk, hanem mindig az alapbizonylatot.

Az össze-vissza jelentett mérőóra állások problémáját értem, de ez szerintem messze nem adatszolgáltatási kérdés. Amennyiben a teljesítés is bizonytalan, akkor arról készített számla adata is bizonytalan lesz. És itt ráadásul nem arról beszélünk, hogy ül valaki a közműnél és kutyulja ki a számlákat, hanem fut egy rendszer, és ontja ki magából a számlákat. Így az élet hozhat olyan hibák együttállását, aminek a következtében egy számla negatív összegű lesz és erre megy is a warning. De itt már a számlával is baj van, mivel annak alapjául szolgáló adatok sem voltak jók. Ennek megoldását nem fogja megmondani az adatszolgáltató rendszer, mivel nem ott van a probléma.

@jozanesz remélem, hogy minden kérdésedre reagáltam. Amennyiben nem (ez sajnos előfordulhat, mert Te is eléggé sokat írtál), akkor megyünk tovább. Ha a fentiek elolvasása után az lenne a kérdésed, hogy miért tud ilyen lenni a jogszabályi környezet, akkor arra biztos nem fogok tudni választ adni... ezt én is csak találgatni tudom, de amit gondolok róla nem erre a fórumra tartozik...

Bennem felmerült pár kérdés a válasz alapján. A válaszban ezt írjátok: „Ugyanakkor az áfa törvényben van számla és számlával egy tekintet alá eső okirat, olyan hibrid bizonylat nincsen, amely egyszerre mindkettő.”

Ha az ÁFA törvény alapján negatív elszámoló számlát nem állíthatna ki egy közmű vállalat, mert ilyen hibrid bizonylat nem is létezhet, akkor jogsértő magatartás a közművek részéről, hogy ezt teszik? Gondolom nem az, mert ha jogsértő lenne, akkor a NAV sem sietne segíteni a közmű vállalatoknak ennek a jogsértésnek a folytatásában, hanem elutasítaná az ilyen számlák befogadását. Illetve gondolom a rendszeres NAV ellenőrzések, vagy az online számla 2.0 használata során kiderült negatív számlázások miatt már meg kellett volna büntetni a közmű vállalatokat. De ez nem történt meg.

Ha viszont nem jogsértő a közmű vállalatok gyakorlata és semmilyen jogcímen nem büntethetőek sem a közmű vállalatok, sem a számlázó programok fejlesztői, akkor mi az akadálya annak, hogy továbbra is így működjünk?

Amennyiben egy közmű vállalat úgy dönt, hogy a NAV online számla 3.0-ás és későbbi verziójaiban is a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően CREATE üzenetként küld be minden elszámoló számlát, függetlenül attól, hogy annak pozitív, nulla, vagy negatív a végösszege és hogy mi miatt lett esetlegesen negatív egy elszámoló számla, akkor akár a szolgáltató, akár a számlázó rendszer fejlesztője, vagy bárki más büntethető, bírságolható, bármilyen módon felelőségre vonható a NAV felé történt adatszolgáltatása miatt? Ha igen kit lehet felelőségre vonni, mekkora a büntetés mértéke?

Ha már ekkora szürke zóna ez a terület és a törvények rendeletek egymásnak ellentmondanak, akkor nem az lenne mindannyiunk részéről a felelős magatartás, hogy ahelyett, hogy milliós fejlesztésekbe hajszoljuk a NAV-ot (az adófizetők pénzéből) és a közmű vállalatokat (melyek jelentős része állami, vagy önkormányzati tulajdon, tehát ismét adófizetők pénzéből) inkább közösen próbáljuk meg megoldani a problémát és kideríteni, hogy lehetne összhangba hozni a törvényeket? Kétségem sincs afelől, hogy ha a NAV adószakértői, a közmű vállalatokat tömörítő szakmai szervezetekkel összefognának, akkor fel tudnák oldani ezeket a problémákat és javaslatokat tudnának megfogalmazni a törvényhozás felé.

Mivel ez időigényes feladat, addig is a legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha a közmű számlákkal kapcsolatos rész egyszerűsítésre kerülne a specifikációban. Csak annyit tartanánk meg belőle, hogy minden közmű elszámoló számlánál legyen a utilitySettlementIndicator értéke true és ha ez így töltve van, akkor a NAV rendszere ne adja vissza az INCORRECT_SUMMARY_DATA_INVOICE_NET_AMOUNT figyelmeztető üzenetet, így megszabadítva a közmű dolgozóit attól, hogy minden hónapban 10 ezernyi számlát kelljen átnézniük, hogy erre miért jött figyelmeztetés, ráadásul feleslegesen, mert tenni úgy sem tudnak semmit.

Itt alapvető probléma két törvény ellentmondása. Az Áfa törvény és a számlakép törvény rendelkezései nehezen megfeleltethetőek egymással a számla-számlával egy tekintet alá eső okirat vs. elszámolószámla vonatkozásában. Ugyanakkor van arra lehetőség, hogy az elszámolószámla alapvetően megfeleljen az Áfa törvény előírásainak, és ne sértse a számlakép törvényt sem. Egyedül a hibrid számla marad problémaként, de azt adóhivatali oldalról inkább elengedjük. Minden más tekintetben elő lehet állítani olyan elszámoló számlát, amely mindegyik jogszabályi követelménynek eleget tesz.

Ami alapvető problémát jelenthet a közmű szolgáltatóknál, az az elszámoló számla áfabeli megítélése. Ez egy folyamatosan nyújtott szolgáltatás számlája vagy számlával egy tekintet alá eső okirata. Ezt a számlakép törvény leegyszerűsíti elszámoló számlának, de attól az áfa-ban ez ennél összetettebb kérdés. Ezzel eddig is meg kellett küzdeniük a közmű szolgáltatóknak, tehát az alapprobléma nem annyira új. Itt inkább a számla adattartalmi követelményeivel lehet probléma, amelyet az áfa törvény egyértelműen meghatároz.

Adóhivatali oldalról olyan Online Számla rendszerbeni megoldást nem fogunk tudni megvalósítani, ami ellentmondana az áfa törvénnyel, annak alapelveivel. Olyan megoldás pedig végképp ellenkezne minden adatszolgáltatással kapcsolatos elvvel, hogy az adózók egy részénél nem adnánk vissza olyan warning üzenetet, melyet minden más adózónál visszaadunk és a warning üzenet alapja egyébként jogszabályi előírás.

Az adatszolgáltatás a jogszabályi környezet lenyomatát jelenti. Amennyiben komplex egy jogszabályi környezet a számlakiállítás tekintetében, akkor komplex lesz az arra épülő számlaadat-szolgáltatás is.

@NTCA-tax A válaszodban ezt a mondatot, hogy kell érteni? "Egyedül a hibrid számla marad problémaként, de azt adóhivatali oldalról inkább elengedjük." Mit engedtek el pontosan? Nem kell batchInvoice állományként beküldeni a levont részszámlákat tartalmazó negatív elszámoló számlát? Módosítjátok a specifikációt és küldhetjük továbbra is CREATE üzenetként, mint ahogy korábban is?

Ha mégsem ezt jelenti az elengedés és továbbra is tartjátok magatokat a korábbi elképzelésetekhez, akkor viszont ezt a kérdést megválaszolnád, mert ezt véletlenül átugrottad: "Amennyiben egy közmű vállalat úgy dönt, hogy a NAV online számla 3.0-ás és későbbi verziójaiban is a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően CREATE üzenetként küld be minden elszámoló számlát, függetlenül attól, hogy annak pozitív, nulla, vagy negatív a végösszege és hogy mi miatt lett esetlegesen negatív egy elszámoló számla, akkor akár a szolgáltató, akár a számlázó rendszer fejlesztője, vagy bárki más büntethető, bírságolható, bármilyen módon felelősségre vonható a NAV felé történt adatszolgáltatása miatt? Ha igen kit lehet felelősségre vonni, mekkora a büntetés mértéke?"

Az elengedés azt jelenti itt, hogy nem akarjuk ebben a jogszabályt mereven értelmezni, hanem engedünk annak a számlakép törvény előírásnak, hogy ott az elszámolószámla egyszerre számla és módosító bizonylat. Ennek megfelelően alakítottuk ki az adatszolgáltató rendszert is, és pont ezért vezettük be a utilitySettlementIndicator mezőt.

Igazad van, ezt a kérdésedet pedig valahogy átugrottam.

Az adatszolgáltatás megfelelőségéért mindig az adózó a felelős adójogi szempontból. Polgári jogi kérdés, hogy a fejlesztőre át tudja-e terhelni az esetleges adóhivatali mulasztási bírságot, azonban adójogszabályi oldalról a fejlesztő közvetelenül nem szankcionálható a hibás adatszolgáltatások miatt. A szankció mértékével kapcsolatban nem lehet egyértelmű választ adni, mivel az az eset összes körülményének mérlegelésének következménye. A közmű szolgáltatók esetében talán érzékelhető is az adóhivatali türelem, hiszen nem feltétlenül egy egyszerű informatikai kérdést jelent az adatszolgáltatásnak a megugrása.

Azért az megnyugtatóbb lenne mindenkinek, ha nem abban kellene reménykednie, hogy kitart az "adóhivatali türelem". Ki tudja mikor lesznek összhangba hozva a törvények, lesznek-e egyáltalán. Amíg ez meg nem történik igazán kitolhatnátok a türelmi időszakot csak a közmű elszámoló számlákra.

Üdvözlet Közmű elszámoló számlához példa számla és hozzá tartozó XML már elérhető valahol? Elérkezik az áprlis 1-s határidő, még nem láttam működő megoldást. Szeretnék legalább egy példát kapni ami az adóhatóság szerint elfogadott. Köszönöm

Így március 31-n szeretnék példát, és hozzá tartozó XML-t kérni. Lehetséges? a try & error megközelítés nem célravezető Köszönöm

@NTCA-tax kérlek reagálj erre.

nav-gov-hu / Online-Invoice

[Q&A] Közmű elszámoló számlájának adatszolgáltatása - 3. nekifutás #594